Neil Gaiman

Neil Gaiman brit író, aki a képregénytől a gyerekkönyvön át a felnőtt fantasyig szinte minden formában dolgozott. A Sandman-sorozattal a képregényt emelte irodalmi rangra, az Amerikai istenek a régi mitológiák és a modern Amerika ütközéséről szól, a Coraline és A temető könyve pedig gyerekeknek szóló, mégis kifejezetten hátborzongató történet. Az Északi mitológia a skandináv mítoszokat meséli újra.

Gaimant akkor érdemes választani, ha szereted, amikor a mese és a rémtörténet határa elmosódik. A könyvei ritkán ijesztgetnek látványosan, viszont végig ott bujkál bennük valami nyugtalanító — és pontosan ez a hatás teszi őket emlékezetessé. A hangja könnyed és mesélős, a témái viszont gyakran a halálról, a felnőtté válásról és az elfelejtett dolgokról szólnak.

Gaiman visszatérő alaphelyzete: valaki átlép egy határt, amelyről nem is tudta, hogy ott van — egy ajtón, egy falon, egy temetőkapun —, és a másik oldalon egy régi, saját szabályok szerint működő világ várja. A mítoszok és a népmesék nála nem idézetek, hanem élő anyag: az istenek megöregednek, a tündérek veszélyesek, a halál pedig gyakran a legrokonszenvesebb szereplő. A prózája egyszerű és világos, ezért a legsötétebb történetei is könnyen olvashatók — a nyugtalanság csak utólag jön elő.