Amy Tan
Amy Tan kínai bevándorló anyák és amerikai lányaik egymás mellett elbeszélt történeteit írja meg, meleg iróniával és a családi titkok iránti kitartó kíváncsisággal.
2 könyv
- kortárs szépirodalom
Mit érdemes olvasni Amy Tan-től?
Ha csak egyet olvasnál
Ha a misztikus vonala érdekel
A száz titkos érzékAmy TanA száz titkos érzék két nővér története, akik közül az egyik azt állítja, hogy látja a holtakat. Itt a kínai néphit a regény szerkezetét is meghatározza, és a szöveg a mágikus realizmus felé mozdul el.
Ki ő?
Kaliforniában született, kínai bevándorló szülők gyerekeként: az apja mérnök és baptista lelkész volt, aki a kínai polgárháború elől menekült el, az anyja szintén Kínából érkezett. Angol és nyelvészet szakon végzett, majd évekig üzleti szövegíróként dolgozott nagyvállalatoknak, és csak a nyolcvanas évek végén jelent meg az első regénye, A Mennyei Örömök Klubja. Ezt követte a többi könyve, köztük A száz titkos érzék, valamint gyerekkönyvek, esszék és önéletrajzi kötetek; az utóbbi években a saját kertjében megfigyelt madarakról szóló illusztrált könyvvel jelentkezett. Az amerikai írókból álló Rock Bottom Remainders zenekarnak is tagja. Munkásságáért megkapta a National Humanities Medal kitüntetést.
Akkor érdemes belevágni, ha szereted a több nemzedéken átívelő családtörténeteket, amelyekben a nagy történelmi fordulatok konyhaasztal melletti jelenetekben csapódnak le, és ha nem zavar, hogy a regényei sok elbeszélő között osztják el a szót. Tan lassan adagolja az információt, sokat időzik emlékeknél és mesebetéteknél, a kínai hiedelemvilág pedig gyakran szó szerint is megjelenik a szövegeiben. Aki egyenes vonalú cselekményt, feszes tempót vagy szigorúan realista prózát keres, jobban jár máshol.
Milyen könyveket ír?
- kortárs szépirodalom
Tan könyveinek visszatérő anyaga az anya és a lánya közötti szakadék: a kínai múlt, amelyről az anya nem beszél, és az amerikai jelen, amelyet a lánya nem tud megosztani vele. Ehhez jön a bevándorló lét kettős nyelve, a félrefordított mondatokból születő félreértés, a családi titok mint örökség, és a kínai néphit, amely a szereplők döntéseit is alakítja. Szerkezetileg szívesen bontja több elbeszélőre a regényeit, és gyakran futtat egymás mellett két idősíkot. A hangneme meleg és önironikus, még akkor is, amikor súlyos veszteségekről ír. Kinek nem való: ha egyetlen főhőst és egyenes cselekményvezetést szeretnél, a sokszólamú szerkezet végig zavarni fog; ha kerülöd a misztikus elemeket, a kísértethistóriákkal dolgozó regényei biztosan nem neked valók. Tartalmi figyelmeztetés: a könyveiben rendszeresen szerepel háborús menekülés, gyász és súlyos családi veszteség, az anyák történetei pedig gyakran kényszerhelyzetekben hozott döntésekről szólnak.
