Egy polgár vallomásai

Márai Sándor · három kötet

A kassai polgári otthonhoz tartozás és az onnan való elszakadás adja Márai önéletrajzi számvetésének egyik alapfeszültségét. A családi szokások, az európai utazások és az íróvá válás tapasztalata később a háború, a megszállás és az emigráció nézőpontjából is új megvilágítást kap. A személyes emlékezetben egy társadalmi réteg önképe és történelmi helyzete is kirajzolódik.

A három könyv az otthon, a szabadság és az írói felelősség kérdéséhez tér vissza. A gyermekkori részletek aprólékossága mellé történelmi és erkölcsi mérlegelés kerül, a kötődéshez pedig az örökölt rend kritikája társul. Az emlékezés időrendje a kötetek között vissza is fordul: ugyanazt az életutat más távolságból és más súlypontokkal lehet újra látni. A beszélő igyekszik megérteni, mit vihet magával abból a világból, amelyhez tartozott, és mit jelent személyesen vállalni a távozást.

Olvasási sorrend

  1. 1.Egy polgár vallomásai
  2. 2.Föld, föld!…
  3. 3.Hallgatni akartam

Melyikkel kezdd

Az Egy polgár vallomásai után következzen a Föld, föld!..., majd a Hallgatni akartam. Az utóbbi visszatér a háború előtti és alatti időszakhoz, ezért a kötetsorrendben időbeli visszalépésre számíts. Együtt a nevelődés, a történelmi törés és a távozás összefüggései válnak áttekinthetővé.

Kötetek

  • 1. kötet
    Egy polgár vallomásai – Márai Sándor borító

    Egy polgár vallomásai

    Márai Sándor

    e-könyv

    Az Egy polgár vallomásai első kötete: egy kassai bérház lakásaiból, a családi szokásokból és a gyerekkori tapasztalatokból bontakozik ki egy polgári világ képe. A visszaemlékező eljut a német városokba, Párizsba és Velencébe is, miközben próbál elszakadni a neveltetésétől. A külföldön szerzett élmények a saját kulturális örökségéhez fűződő viszonyát is alakítják. Személyes számvetés és részletező társadalomrajz adja a vallomások kettős hangját.

  • 2. kötet

    Föld, föld!…

    Márai Sándor

    Az Egy polgár vallomásai második kötete: az író a háborús megszállásoktól az emigráció választásáig tekint vissza magyarországi életére. Felidézi az ostromot, a város újjáéledését és a mindennapi megélhetés nehézségeit, majd az államosításokkal és letartóztatásokkal átalakuló közegben keresi az író helyét. A hazához és az anyanyelvhez való kötődés a távozás tapasztalatával feszül össze. A memoárban szenvedélyes vallomás váltakozik történelmi mérlegeléssel.

  • 3. kötet
    Hallgatni akartam – Márai Sándor borító

    Hallgatni akartam

    Márai Sándor

    e-könyv

    Az Egy polgár vallomásai harmadik kötete: az Anschluss napja jelöli ki az író számára a polgári Európa összeomlásának kezdetét. A száműzetéshez vezető évtizedre visszatekintve egy életforma pusztulását idézi fel. A budapesti írói sikerek emlékei mellé a háború és a diktatúrák tapasztalatát állítja. Saját korábbi biztonságérzetét és az értelmiség felelősségét is mérlegre teszi. A személyes emlékezés történelmi számvetéssé tágul, amelyet a veszteség tudata és az önvizsgálat szigora határoz meg.

Kinek való

Akkor válaszd, ha az önéletrajzban az emlékezés módja és a társadalmi közeg is érdekel. A tárgyak, szokások és emberi magatartások megfigyelését hosszabb erkölcsi és történelmi gondolatmenetek kísérik.

Kinek nem való

Kevésbé illik hozzád, ha egyenesen haladó, eseményekben sűrű élettörténetet keresel. Az emlékezés sok kitérőt tesz, a könyvek között időbeli átfedések vannak, a háborús tapasztalat és az otthon elvesztése pedig súlyos témává válik.

Kapcsolódó