Tolnai Ottó

Magyarkanizsán született vajdasági magyar költő, prózaíró és műfordító volt, aki művészeti kritikával is foglalkozott. Az Új Symposion szerkesztőjeként és az Újvidéki Rádió munkatársaként dolgozott, később Palicson élt. A Rovarház nyelvi kísérlete és a Szeméremékszerek mesélő világa mellett képzőművészekről szóló esszéi is fontos irányt adnak az olvasásához.

Akkor érezheted közel magadhoz, ha egy mellékes tárgyból vagy különc alak történetéből is szívesen indulsz hosszú útra. A lírai figyelem és a helyi emlékezet összekapcsolódása sok kitérőt kínál. Ha zárt felépítésű történetet, végig egyértelmű okokat és gyorsan azonosítható főszálat keresel, a széttartó prózával nehezebb dolgod lehet.

Verseket, regényeket, rövidprózát, drámát és művészeti esszéket írt. A vajdasági helyekhez tapadó emlékeket személyes találkozások, képek és szavak kapcsolják tágabb kulturális térhez. Prózájában a mesélés folyamata is előtérbe kerülhet, az elágazó történetek és a visszatérő tárgyak pedig saját rendet alakítanak. Kinek nem való: aki csak egyetlen cél felé haladó cselekménnyel tud azonosulni, vagy akit a töredékes szerkezet és a bizonytalan mondathatárok kizökkentenek. A Rovarházban nyers beszédre és szexuális utalásokra is számíts.