Wilhelm-dalok
vers
Wilhelm, a falu kívülálló énekese töredékekben beszél a bácskai világról, ahol Vak Vigh Tibike és a lábatlan Baráth is felbukkan. A versciklusban testi bajok, hétköznapi tárgyak és különös képzetek keverednek, a beszélő pedig ismétlésekkel és elakadásokkal próbálja kimondani, amit tapasztal. Történetei a műterem, a tanya és az intézet között járnak; az elvágyódást újra meg újra a helyhez kötött élet szakítja félbe.
Miért érdemes?
Ezt a kötetet a beszéd hangja felől érdemes megközelítened. Az ismétlés, a megakadás és a váratlan szókapcsolat alakítja a ritmust, ezért a sorok hangos olvasása is sokat megmutathat. A versek között visszatérő alakok teremtenek kapcsolatot; a történet apránként, különálló jelenetekből válik érzékelhetővé, összefüggő életrajzot nem kínál.
A groteszk a testekhez, tárgyakhoz és mozdulatokhoz kötődik. Egy sérülés vagy esetlen gesztus egyszerre lehet komikus és fájdalmas, s a hangváltás gyakran egyetlen versen belül történik. A beszélő nyelve nem emelkedik a környezet fölé: a helyi szavak, a mindennapi szükségletek és a képzelet túlzásai ugyanabban a megszólalásban férnek meg. A bácskai helyszínek felismerhető tárgyi világa mellett a figurák szinte saját mitológiát kapnak. Szent és testi, méltóság és megalázottság kerül egymás mellé, ezért a különcség mögött a közösség viszonyait is észreveheted.
Kinek való?
Neked való, ha érdekel a költészetben a beszélt nyelv szabálytalansága, és szívesen figyeled, hogyan áll össze egy táj emberekből meg tárgyakból. A visszatérő neveket és motívumokat örömmel kapcsolod össze, akkor is, ha nem kapsz kész magyarázatot.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha világos eseménysort vagy szabályos, könnyen dúdolható dalformát szeretnél. A testi kiszolgáltatottság, a durvaság és a groteszk humor gyakori, az elakadásokkal teli megszólalás pedig tudatosan kényelmetlen is lehet.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek