Erik

Miért érdemes?

Három kívánság világos rendet ad ennek a rövid kalandnak. A fiú pontosan tudni véli, mit akar, ám a szavak jelentése tágabb annál, amit elképzelt. Az egyes állomások ezért a kérés és a megvalósulás közötti rést nyitják szét. A történet örömét abban keresheted, hogyan csúszik félre egy látszólag egyszerű megállapodás, és mennyi kimondatlan feltételt kellene hozzátenni ahhoz, hogy a vágyott élet valóban kívánatos legyen.

Széltolóra az idézés szabályai olyan szerepet kényszerítenek, amelyhez sem tudása, sem kedve nincs. A fiú mégis szolgáltatást vár tőle, és a tiltakozást könnyen kibúvónak tekinti. Kettejük viszonya ettől türelmetlen és egyenlőtlen: egyikük megrendelőnek hiszi magát, másikuk kijáratot keres. A szokásos démonalku komolyságát ez a makacs félreértés bontja meg, miközben a rosszul működő együttműködés újabb helyszínekre sodorja őket.

A trójai történetet idéző városnál a hírnév és a háborús valóság között nyílik távolság. A legendává nagyított szépség, az ostrom és a faló körül ugyanazok a hétköznapi korlátok jelennek meg, amelyekről a fennkölt elbeszélések szívesen megfeledkeznek. A felismeréshez elég, ha ismered az alapképeket; a humor azt is megengedi, hogy a szereplőkkel együtt csodálkozz rá, milyen kevés köze lehet egy nevezetes történetnek az ott élők tapasztalatához.

A pokolban a szervezés és az unalom válik különösen nyomasztóvá. A túlvilági hivatal azzal kínozhat, amitől egy földi ügyintézés során is elmegy az ember kedve, csak éppen sokkal több ideje van rá. A rémület forrása itt az ismerős bosszúságok végtelenné nyújtása. Faust és az alvilágjárások visszhangja mellett ezért a türelmet próbára tevő rendszerek gúnyrajzát kapod; a gyorsan váltakozó epizódokban kevesebb hely marad a társak lassú, részletes megismerésére.