Baff!

Miért érdemes?

A régi csata két közösségi emlékezetben él, és mindkét változat a másik fél árulását hangsúlyozza. Az évforduló közeledtével a régi csata átlép a jelenbe, és utcai készülődés, jelképek meg sértések formájában mutatkozik meg. A gyilkosság könnyen bizonyítékká válhat bármelyik előre gyártott vádhoz. Vinkónak ezért gyorsabban kell tényeket találnia, mint ahogy a félelem magyarázatot gyárt; a nyomozás tétje a tettesen túl a város együttélésének fenntartása.

Az őrség törpe és troll tagjai sem maradnak kívül a konfliktuson. A szolgálati kötelékekre saját közösségük elvárásai nehezednek, a parancsnok pedig nem intézheti el ezt egyszerű pártatlansági felszólítással. A bizalom próbája abban áll, képesek-e tovább dolgozni egymással, amikor a múltból származó történetek személyes hűséget követelnek. Az intézmény sokfélesége itt valódi kockázatot és valódi erőt is jelent: a nyomok megértéséhez éppen azok tudása kell, akiket a gyűlölet szétválasztana.

Vinkó minden este hazamegy felolvasni a fiának, bármilyen súlyos az ügy. A hatórai ígéret nevetségesen kicsinek látszhat a fenyegető zavargások mellett, számára mégis erkölcsi kapaszkodó. Az apai feladat emlékezteti arra, milyen világot próbál fenntartani a munkájával. A föld alatti veszélyben a képeskönyv szövege és a hangutánzó játék is visszatér, így a családi szertartás a túlélés eszközévé válik anélkül, hogy elveszítené gyengéd hétköznapiságát.

A sötétség Vinkó belső indulatainak is alakot ad. A nyomozás során olyan erővel találkozik, amely bátorítaná a kegyetlenségét, ő pedig pontosan tudja, hogy saját dühétől is óvnia kell a törvényt. A könyv az előítéletek társadalmi vizsgálatát ezért személyes önfegyelemmel kapcsolja össze. A rejtély mellett azt érdemes figyelned, hogyan őrizhető meg a tisztesség olyankor, amikor a félelem gyors, látványos és erőszakos válaszokat kínál.