Kárhozottak légiója

Miért érdemes?

A narrátor katonaszökevényként kerül bíróság elé, majd német koncentrációs táborokba és veszélyes aknamentesítő munkára. A fogság után egy büntető alakulatba vezénylik a keleti frontra. Ez az út világossá teszi, hogy a hadsereg a saját katonáit is elhasználható anyagként kezeli, és a túléléshez szükséges engedelmesség sem jelent védelmet. A büntetőszázadban Porta, Pluto, az Öreg és Stege lesznek a narrátor állandó társai. Kapcsolatukat durva humor, kölcsönös segítség és gyakori konfliktus tartja össze. A regény epizódokból épül: harc, fogság, éhezés, megtorlás és rövid pihenők váltják egymást. A szereplők közti összeszokottság ad folytonosságot, amikor a fronthelyzet és a parancsnokok gyorsan cserélődnek. A háború ábrázolása testi és közvetlen. A sebesülések, kivégzések és a civilek kiszolgáltatottsága részletesen jelenik meg, a fekete humor pedig védekezési mód a szereplők számára. A könyv elbeszélője tapasztalati hitelt állít magának, életrajzi pontosságát azonban viták övezik. Érdemes háborús regényként olvasni, amely a frontkatona nézőpontját irodalmi túlzásokkal is formálja. A kötet a tizennégy részes ciklus kiindulópontja, és több évet fog át. A későbbi könyvek a már megismert bajtársak kimaradt epizódjait beszélik el, ezért a publikációs sorrend ad biztos belépést, a belső kronológia kevésbé szoros. Az első rész különösen azoknak fontos, akik szeretnék érteni, miként került a narrátor a büntető alakulatba, és hogyan alakult ki a csoport nyers szolidaritása. A bajtársi csoport tagjai különbözőképpen viselik a parancsok és a túlélési ösztön ütközését. Egyik epizód nyers tréfája a következő jelenet veszteségét készítheti elő, ezért a humor ritkán oldja fel tartósan a feszültséget. Inkább rövid lélegzetvételt enged a következő bevetés előtt.