Zendülők

Miért érdemes?

A kamaszok külön világának egyszerre van mulatságos és fojtogató levegője. A céltalan játékok eleinte szabadságot ígérnek, az ismétlődő titkolózás azonban egyre szűkebb helyre zárja a társaságot. A humor ezért könnyen válik kellemetlenné: ugyanaz a gesztus egyik pillanatban ötletes dacnak, a következőben kétségbeesett védekezésnek látszik. Ez a hangváltás tartja bizonytalanságban az olvasót. A négy fiú különböző társadalmi háttérből érkezik. Közös szabályaik mögött tovább dolgoznak az otthonról hozott különbségek, a sértettségek és a kimondatlan vonzalmak. A csoport jeleneteiben így egy-egy hallgatásnak vagy engedménynek is súlya van. A regény aprólékos lélektani figyelme megmutatja, milyen nehéz egyenlőnek maradni azokkal, akikkel közös menedéket szeretnénk teremteni. A háború többnyire a kisvárosi élet hiányaiban érzékelhető. Az apák távolléte és a megrokkant hazatérők jelenléte megváltoztatja az otthon megszokott rendjét. A tárgyakhoz, ruhákhoz és rejtekhelyekhez ragaszkodó fiúk emiatt egy már bomló világ eszközeivel építik fel saját rendjüket. A részletező leírások lassítják az eseményeket, és időt adnak észrevenni e vállalkozás törékenységét. A Garrenek ciklusának nyitányaként a könyv az örökölt polgári életforma válságához vezet közel, a fiatalság tapasztalatán át. A felnövekedéshez szégyen, kiszolgáltatottság és a bizalom megrendülése társul. Sűrű, zaklatott olvasmányélményt ad, amelyben a felszabadító csíny és a megalázó próba között gyakran alig marad távolság. A ciklus tágabb családi és kulturális története a további kötetekben folytatódik.