Ég és Föld
klasszikus
Az öregedés, a magány és a másokkal való együttélés nehézségei körül rendeződnek ezek a rövid elmélkedések. A szerző a saját hiúságát éppúgy szemügyre veszi, mint az értelembe vetett bizalmát; a visszavonulás vágya mellől újra előbukkan az emberi közelség igénye. Krúdy alakja és a sztoikus gondolkodás az írói lét mérlegeléséhez ad támpontot. A karcolatok hangja az öniróniától a keserű számvetésig változik.
Miért érdemes?
Az egyenként rövid írások után sokszor hosszabb szünet kívánkozik. Egy állítás határozottan megérkezik, majd a következő darabban már a beszélő esendősége is láthatóvá válik. Ettől az olvasásnak sajátos ingázása lesz: megnyugtató rendet keresel a mondatokban, közben folyton találkozol azzal, ami ebből a rendből kilóg. Márai sztoikus tájékozódása a könyvben személyes próbatételt kap. A fegyelemről és a visszavonulásról szóló gondolatok mögött ott marad a sértett hiúság, az elismerés igénye és az önmagával folytatott vita. A beszélő tekintélyét éppen ez teszi érdekessé: saját magán is számon kéri az elveit, s közben megmutatja, mennyire nehéz hozzájuk igazodnia. A rövid forma nagy teret ad a képnek és a hirtelen hangváltásnak. A szellemi védekezés fegyverek rendezgetéseként jelenik meg, az önvizsgálatból pedig egy ismerős ellenféllel vívott küzdelem lesz. Ezek a képek továbbviszik a gondolatot a kijelentésen túl. A humor és a hétköznapi testi részletek közel hozzák a fennköltnek induló elmélkedést. Az élet közepéről végzett számvetés miatt a kötet darabjai egymás mellé téve is alakítják a jelentésüket. Egy keserű megfigyelés mellé kerülhet megbékélés, a magány védelméhez hiányérzet társulhat. Kis adagokban olvasva marad idő ezekre a kapcsolatokra; később visszalapozva ugyanaz a mondat más hangsúlyt kaphat. A könyv az ítélkezés és az önmagunkkal szembeni türelem közötti feszültséget tartja elevenen.
Kinek való?
Neked való, ha szívesen időzöl egy rövid prózai gondolat mellett, és az önvizsgálatban az ellentmondásokat is keresed. Különösen közel kerülhet hozzád, ha az öregedésről, az írói fegyelemről vagy a magány vállalhatóságáról szóló, személyes hangú elmélkedések érdekelnek.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha folyamatos történetet vagy következetesen felépített filozófiai érvelést vársz. A rövid darabok témát és hangot váltanak, a beszélő pedig saját korának határozott, helyenként általánosító ítéleteivel közelít az emberi viszonyokhoz.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek