Báró Wenckheim hazatér

Miért érdemes?

Egy kisvárost felbolydít a hír, hogy hazatér a külföldre szakadt Wenckheim báró. A lakók pénzt és új lehetőségeket remélnek tőle, miközben a férfi egészen más terhekkel érkezik. A Báró Wenckheim hazatér ebből az elcsúszó várakozásból épít szatírát: az emberek olyasmit látnak a jövevényben, amire a saját életük megváltoztatásához szükségük volna. A közösség hangjai és érdekei egymásba torlódnak. A helyi tekintélyek, a hírekre reagáló lakók és a maguk külön világába húzódó figurák másként értik ugyanazt az eseményt. A sok nézőpont miatt a város egész működését figyelheted, a lelkesedés és az önzés közös mozgását. A báró körüli készülődés legalább annyit mond a várakozókról, mint róla magáról. Krasznahorkai hosszú mondatai a beszéd lendületét, a gondolatok elágazását és a rögeszmék makacsságát is hordozzák. A groteszk részletek és a sötét humor nagy szerepet kapnak, de a nevetés mögött mindvégig ott marad a kilátástalanság. Érdemes nagyobb olvasási szakaszokat hagynod a szövegnek, hogy a hangok sodrását és a jelenetek belső ritmusát érzékelhesd. A regény a kívülről várt megoldás és a belülről fenntartott mozdulatlanság kapcsolatát teszi kényelmetlenné. Az emlékeibe kapaszkodó hazatérő és az érdekeikbe zárt lakók találkozásában kölcsönös idegenség is megjelenik. Különösen megszólíthat, ha a közösségi önáltatásból épülő komédiában az emberi esendőséget is keresed, és elbírod, hogy a szatíra nem ígér könnyű érzelmi megkönnyebbülést.