Öcsém

Kosztolányi Dezső

vers

A háború árnyékában a beszélő egy fiatalabb testvér alakját idézi fel, és a családi közelséget a fenyegető történelmi veszteséggel méri össze. A személyes megszólításban szeretet, féltés és tehetetlenség keveredik, miközben a hétköznapi emlékek egyre súlyosabbá válnak. A mű a világháborús tapasztalatot családi nézőpontból közelíti meg, ezért a nagy események helyett egy kapcsolat sérülékenysége kerül középpontba. Visszafogott hangja éppen attól erős, hogy kevés magyarázattal engedi közel a gyászt.