Nero, a véres költő – Kosztolányi Dezső

Nero, a véres költő

Kosztolányi Dezső

klasszikus

Tetszett
Nem tetszett
Kívánságlistára
Kihagyom

Nero uralkodóként korlátlan engedelmességhez szokik, költőként azonban olyan elismerésre vágyik, amelyet parancsszóval aligha szerezhet meg. Britannicus tehetsége féltékenységet ébreszt benne, Seneca tanácsai pedig egyre bizonytalanabb támaszt jelentenek. A római udvarban a művészi becsvágy a hatalom eszközeivel találkozik. Keserű lélektani történet az elismerés hajszolásáról és a környezet alkalmazkodásáról.

Miért érdemes?

A császári udvar jeleneteiben különös súlya lesz a dicséretnek. A megszólalók egyszerre szeretnének tetszeni, érvényesülni és biztonságban maradni, ezért egy művészi vélemény is politikai tetté válik. Olvasás közben a szavak felszíne mögé figyelsz: az elismerés hangjából próbálod kihallani a félelmet, a számítást vagy az őszinte meggyőződést.

A központi alak költői vágyát a regény komolyan veszi, így a kudarc szégyene közelről érzékelhető. Ugyanakkor a hatalom minden reakciójának másokra is kiterjedő következménye van. Ez a kettősség kényelmetlen olvasói közelséget teremt: megértheted egy sértett ember indulatát, miközben követed, hogyan alakítja az egész környezete életét.

A párbeszédekben az önigazolás és az alkalmazkodás nyelve is vizsgálható. Seneca helyzetén keresztül különösen élesen látszik, milyen nehéz megőrizni a tanácsadó szellemi tekintélyét egy kiszámíthatatlan uralkodó mellett. A szereplők közti távolságok változása adja a jelenetek feszültségét, ezért a beszélgetések apró hangsúlyai is számítanak.

A római környezet és a művészi hiúság összekapcsolása tágabb kérdést nyit meg az ítélet szabadságáról. A történetet olvasva azt mérlegelheted, mi marad egy alkotás értékéből ott, ahol a fogadtatás előre megszabott. A történelmi regény lélektani tere így folyamatosan visszavezet a szereplők személyes felelősségéhez és a saját döntéseikről mondott történeteihez.

Kinek való?

Neked való, ha érdekel a művészi becsvágy és a politikai függés találkozása. A beszélgetésekből kibomló lélektani feszültség különösen megfoghat, ha szívesen figyeled az udvariasság mögötti érdekeket, és szereted az önmagukat is félrevezető szereplőket.

Kinek nem feltétlenül?

Nem feltétlenül neked való, ha elsősorban hadjáratokra és mozgalmas római kalandokra számítasz. Sok múlik a beszélgetéseken és a sértettség apró jelzésein. Az uralkodói önkény, a fenyegetettség és a gyilkosságok végig súlyos terhet raknak a történetre.

Ehhez hasonlót keresel?

Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.

Ajánlót kérek
Még több hasonló könyv →