Lánc, lánc, eszterlánc…

Kosztolányi Dezső

vers

A gyermekdal ritmusa körkörösen vezeti a verset, miközben a játékos hang mögött magány, vágy és elveszettség jelenik meg. Az ismétlések összekötik a gyermekkori mondókát a felnőtt beszélő emlékeivel, ezért ugyanaz a dallam egyszerre otthonos és nyugtalanító. A költemény kevés képből épít erős érzelmi teret: a kör bezár, a társak eltűnnek, a megszólítás mégis kapcsolatot keres. Akkor válaszd, ha érdekel, miként változik egy egyszerű játékdal az emlékezés és a hiány versévé.