A mindenséghez mérhető
kortárs szépirodalom
Sorozat: Keflavík-duológia, 2. kötet
A halaknak nincs lábuk folytatása, Jón Kalman Stefánsson izlandi családregényének befejező kötete. A behavazott Keflavíkban teljes a szélcsend, amikor Ari — középkorú, elvált, hosszú évek után Dániából hazatért könyvkiadó — kedvetlenül elindul, hogy meglátogassa haldokló apját. Vele párhuzamosan a család korábbi nemzedékei is megelevenednek: Margrét a csillagokba fúrja a tekintetét, Oddur pedig kihajózik délre, a legnagyobb fiával a fedélzeten. Költői, több idősíkon futó regény a múlttal való megbékélésről.
Miért érdemes?
Jón Kalman Stefánsson mondatai önmagukban is megállnak, ez a kötet pedig a legnehezebb feladat elé állítja ezt a nyelvet: a haldoklás, a megbocsátás és a családi emlékezet elé. A regény A halaknak nincs lábuk másnapján játszódik, mégis évszázadnyi anyagot mozgat, mert Ari útja a haldokló apjához minduntalan visszakanyarodik a felmenőkhöz — Margréthez, Oddurhoz, egy hatvanas évekbeli fiatal párhoz, egy kisfiúhoz a függöny mögött. A kérdései közvetlenek és nagyok egyszerre: elég erős-e a vers a halállal szemben, és hűtlenség-e egyszerre két embert szeretni. Patat Bence fordításában, a Typotex világirodalmi sorozatában jelent meg.
Kinek való?
Neked való, ha szereted az északi prózát, amelyben a táj, az időjárás és a hallgatás ugyanolyan fontos, mint a párbeszéd. Jó választás, ha kedveled a több idősíkon futó családregényeket, és nem zavar, ha egy könyv inkább kérdez, mint válaszol.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha cselekményközpontú olvasmányt keresel: a regény asszociatív, lírai szerkezetű, az idősíkok jelzés nélkül váltakoznak, és ez figyelmet kíván. A történet középpontjában haldoklás, gyász és családi sérelmek állnak. A halaknak nincs lábuk ismerete nélkül a szereplők viszonyrendszere is nehezen áll össze.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek