Trilógia – Jon Fosse borító

Trilógia

Jon Fosse

kortárs szépirodalom

Az Álmatlanság-trilógia első, második és harmadik részét egyesítő kötetben két fiatal szállást keres az esős norvég városban, miközben gyermekük születését várják. Menekülésük és szerelmük történetét később új nézőpontok, álmok és az utódok emlékei alakítják át. A három kisregény együtt mutatja meg, hogyan élnek tovább a korábbi döntések következményei. A balladás prózában az egymásért vállalt tettek erkölcsi megítélése végig bizonytalan.

Miért érdemes?

Asle és a várandós Alida szállást keresnek, miközben sorra bezárulnak előttük az ajtók. A Trilógia ebből az egyszerű, testi szükségletekhez kötött helyzetből bontja ki a két fiatal összetartozását. Az éhség, a fáradtság és az idegenség hamar közel kerül hozzád, a körülöttük lévő világ zártsága pedig egyre súlyosabbá teszi a következő lépést. Fosse kevés eseményt is hosszan rezgővé tud tenni az ismétlésekkel. A mondatok visszafordulnak egy gondolathoz, a vesszők és a szünetek a beszéd lélegzetét követik. Ha ráhangolódsz erre a ritmusra, az olvasás különös sodrást kaphat; néhány részletet akár félhangosan is érdemes próbára tenned, hogy érzékeld a hangsúlyok apró elmozdulását. Az Álmatlanság, az Olav álma és az Esti dal összetartozó darabjai fokozatosan tágítják a történet idejét és nézőpontját. A balladás tömörség sok körülményt homályban hagy. A szerelem mellett a bűn és a felelősség kérdése is jelen van, de a szereplők megítéléséhez kevés kényelmes fogódzót kapsz. A hiányok értelmezése az olvasás része marad. A rövid kötetben a hangulatnak nagy súlya van: a közelség és a fenyegetettség egymást erősíti. Az ismétlődő szavak miatt néha mintha megállna az idő, máskor egyetlen váltás távoli életszakaszokhoz vezet. Akkor lehet emlékezetes találkozás, ha a csendeket is figyeled, és hagyod, hogy a kapcsolat érzelmi ereje együtt hasson rád a történet feloldatlan bizonytalanságaival.

Kinek való?

Neked való, ha szereted a balladák sűrítését és az élőbeszéd ritmusát követő prózát. A két fiatal kiszolgáltatottsága akkor is közel kerülhet hozzád, ha kevés háttérmagyarázatot kapsz; az ismétlésekből és elhallgatásokból szívesen rakod össze egy kapcsolat súlyát.

Kinek nem feltétlenül?

Nem feltétlenül neked való, ha részletes lélektani indoklást és egyenletesen haladó cselekményt igényelsz. A visszatérő mondatok modorosnak vagy vontatottnak hathatnak, a kiszolgáltatottságot és a bűn terhét pedig a szerelmi történet sem teszi könnyűvé.

Ehhez hasonlót keresel?

Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.

Hasonló könyveket kérek