Nem kérdez, nem válaszol

Miért érdemes?

A Nem kérdez, nem válaszol beszélgetésein keresztül egy író gondolkodásának alakulását és ellenállását is követheted. A huszonöt interjúban művek születése, keleti utazások, hagyomány és válság kerül szóba. A kérdésekre adott válaszokból fokozatosan rajzolódik ki, milyen elvárásokkal fordul Krasznahorkai az irodalomhoz és a körülötte lévő világhoz. A kötet különös feszültségét maga a beszélgetés teremti. Az író olykor elfogadja a felkínált irányt, máskor a kérdés előfeltevését kezdi vizsgálni, vagy határozottan elutasítja azt. Olvasóként így a kérdező munkáját is figyelheted: milyen kíváncsiság nyit meg egy választ, és mikor zárja be a társalgást az, hogy valaki már előre tudni véli a magyarázatot. A különböző alkalmak és beszélgetőpartnerek miatt a szövegek változatos képet adnak, a visszatérő témák pedig összehasonlításra hívnak. Egy könyv ismeretében konkrét műhelyrészletekre figyelhetsz fel, első találkozásként inkább az alkotói magatartás válhat érdekessé. A hosszabban kibontott válaszokban a gondolat útja és a hang személyessége is szerepet kap. Érdemes úgy közelítened ehhez a könyvhöz, hogy a válaszok mellett a vitát is elfogadod az élmény részének. Az interjúk nem zárják le a regények jelentését, és az írói önértelmezést is mérlegelheted. A kötet abban segíthet, hogy pontosabb saját kérdésekkel térj vissza a művekhez, közben pedig megtapasztald, mennyi indulat, kétely és következetesség rejlik egy kívülről egységesnek látszó életmű mögött.