A fekete macska
krimi
A bűn elkövetői és megfejtői felváltva kapnak szót a novellákban. Egy férfi arról vall, hogyan fordult állatai, köztük Plútó, a fekete macska ellen; Dupin egy párizsi anya és lánya megmagyarázhatatlan halálát vizsgálja; egy másik gyilkos a saját hallására hivatkozva bizonygatja józanságát. A válogatás a nyomozás fegyelmétől a zaklatott önigazolásig vezet, s a tárgyak, hangok és elszólások rendszerint többet árulnak el, mint a szereplők szeretnék.
Miért érdemes?
Ebben a válogatásban a beszélő magabiztossága gyakran külön vizsgálatra szorul. A címadó történet elbeszélője rendezett vallomást ígér, miközben az egymásra torlódó magyarázatok a felelősség elhárítását is szolgálják. Az olvasónak egyszerre kell figyelnie az eseményekre és arra, milyen szavakkal igyekszik a férfi elfogadhatóvá tenni saját tetteit. Dupin története másfajta figyelmet kíván. A vallomások eltérései és a látszólag jelentéktelen részletek következtetések kiindulópontjai lesznek. A nyomozó társa időről időre ugyanúgy értetlen, mint az olvasó, ezért a magyarázat kibontása külön jelenetté válhat. A bűnügyi próza egyik alaphelyzete így működés közben látható: ugyanazokat a nyomokat különbözően értjük. A rettegést sokszor a hallás és a látás bizonytalansága teremti meg. Egy ismétlődő hang, egy állat alakja vagy a részletezés kényszere lassan az egész elbeszélést uralma alá vonja. A zaklatott megszólalások ritmusától az elemző fejtegetésekig nagy a távolság, mégis mindkét végletben a figyelem összpontosítása dolgozik. A rövid történetek ettől képesek tartós belső nyomást kialakítani. A kötetet összetartó kérdés az, hogyan adunk értelmet a zavarba ejtő tapasztalatnak. Az egyik szereplő babonás magyarázatot keres, a másik összehasonlítja a bizonyítékokat, megint más a saját józanságát védi. Ezek egymás mellé rendezve többféle olvasói magatartást próbálnak ki. A rejtélyek megoldásától függetlenül is marad mit újraolvasni: a beszámoló hangjában korán megjelennek a későbbi felismerések előjelei.
Kinek való?
Neked való, ha szereted mérlegelni az elbeszélő szavahihetőségét, és a krimiben az érvelés menete is érdekel. A vallomásos rémtörténetek és Dupin elemző jelenetei között váltva különféle módokon figyelheted meg, hogyan lesz egy apró részletből döntő jel.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha kerülöd az állatkínzás és a családon belüli erőszak részletes ábrázolását. A címadó novella mindkettőt közvetlenül mutatja meg. A régies mondatvezetés, az elemző kitérők és a zaklatott vallomások a folyamatos akcióhoz képest lassabb olvasást kérnek.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek