Negotiating the Nonnegotiable
Vannak viták, ahol az érdekek egyeztetése nem segít, mert a tét az identitás: ki vagyok én, kihez tartozom, mi szent nekem. Egy harvardi tárgyaláskutató és pszichológus ezekről az érzelmileg telített konfliktusokról ír, a válófélben lévő házaspártól a népek közötti ellenségeskedésig. Öt rejtett erőt nevez meg, amely a feleket az együttműködéstől a törzsi gondolkodás felé húzza: a szédületet, amikor a sérelem betölti az egész gondolkodást; az ismétléskényszert, amikor ugyanazt a rossz mintát játsszuk újra; a tabukat, amelyekről beszélni sem szabad; a szent dolgok elleni támadást; és az identitáspolitikát, amikor a hovatartozás dönt az igazság helyett. Mindegyikhez felismerési jeleket és lépéseket ad, saját közvetítői esetekkel és egy davosi gyakorlattal, amelyben a résztvevők inkább hagyták volna elpusztulni a világot, mint hogy engedjenek.
Miért érdemes?
A harvardi iskola könyvei az érdekekről szólnak, és azt feltételezik, hogy a felek végül észérvekre hallgatnak. Ez a könyv ott kezdődik, ahol az a módszer elakad: amikor a vita már az identitásról szól, és a felek inkább veszítenek, mint hogy engedjenek. A szerző a harvardi nemzetközi tárgyalási program vezetője, pszichológusként és közvetítőként dolgozott családi vitákban és politikai konfliktusokban egyaránt.
A keret az öt rejtett erő. A szédület az az állapot, amikor a sérelem minden gondolatot betölt, és a másik ember már csak az ellenfél. Az ismétléskényszer a rossz minta újrajátszása, amelyhez az önképünk köt. A tabuk azok a témák, amelyekről a közösség szerint beszélni sem szabad, ezért rendezni sem lehet őket. A szent dolgok elleni támadás a heves reakciót váltja ki, és az identitáspolitika az, amikor a hovatartozás mondja meg, kinek van igaza. A könyv mindegyikhez ad felismerési jeleket és egy-egy lépéssort, és a módszere az, hogy a feleket a közös kapcsolat felől, és ne a követelések felől közelítse.
A keret erős, a kidolgozás egyenetlen. A nagy politikai példák – népek, háborúk, békefolyamatok – néha túl könnyen csúsznak egy szintre a házastársi vitákkal, és az olvasónak magának kell eldöntenie, melyik tanács melyik léptékre vonatkozik. A szöveg hosszú, és az újabb fogalmak egy része inkább elnevezés, mint eszköz.
Mégis ez a kör egyetlen könyve, amely a megegyezésre képtelen helyzetekről szól – a családi örökségről, a kibékíthetetlen kollégákról, a generációs vitákról –, és amelyik nem azt mondja, hogy keressük meg az érdekeket, mert azokat ott már mindenki ismeri. Angolul olvasóknak a Köszönöm a visszajelzést és a Tárgyalás nehéz emberekkel után ez a következő lépés.
Kinek való?
Neked való, ha olyan vitában állsz, ahol az érdekek egyeztetése már nem segít – családi örökség, régi sérelem, két tábor egy munkahelyen –, és az érzelmi réteget akarod érteni; ha közvetítőként, vezetőként vagy tanárként identitásról szóló konfliktusokkal dolgozol; vagy ha a harvardi módszer határai érdekelnek.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha üzleti alkuhoz keresel eszközt, mert ez a könyv az érzelmi konfliktusokról szól; ha a politikai és nemzetközi példák távol állnak tőled; vagy ha angolul nehezen olvasol.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Hasonló könyveket kérek