Hiányod maga a sötétség

Miért érdemes?

Az elbeszélő nem tudja, kicsoda, amikor a regény elején megérkezünk mellé. Mások történetei között próbál tájékozódni, és a bizonytalan kiindulópontból egész családok múltja bontakozik ki. A saját emlékezet hiánya így egy sokszereplős, több nemzedéken át mozgó elbeszélés kapuja lesz. Az életutakat gyakran a szerelem váratlan eseménye kapcsolja össze. Egy asszony földigilisztákról írt szövege például egy pap figyelmét kelti fel; mások egy találkozás vagy egy elhallgatott döntés következményével élnek tovább. A hétköznapi és a különös mozzanatok közelsége miatt a történetek néha meseszerűnek hatnak, miközben testi vágyakról és nagyon is konkrét veszteségekről szólnak. Az időrend szabadon változik, a szálak ismétlésekkel és újrakezdésekkel térnek vissza. Sok nevet és kapcsolatot kell követned, de a regény éppen ezek lassú összerendeződésével dolgozik. Az emlékezés mellett a zene és az elbeszélés is kapcsolatot teremt olyan emberek között, akik egyébként távol élnek egymástól. A lírai kitérők nagy teret kapnak; egy sors értelmét olykor egyetlen mondat vagy jelenet sűríti össze. Az olvasás akkor lehet termékeny, ha elfogadod, hogy az összefüggések részletekben tisztulnak ki, és a mesélő kiléte sem biztos támpont. A vágy, a hűség és a hiány minden nemzedékben más körülmények között tér vissza, új következményekkel.