Izsakhár
M. Holló János bibliai regényt ír Izsakhárról, miközben körülötte fegyverkereskedők, gyilkosságok és a közelmúlt balkáni erőszaka alakítják a jelent. A két történetsík egymást értelmezi: a termékeny föld ígérete és a túlélés modern alkuhelyzetei kerülnek párbeszédbe. Rétegzett, önreflexív próza a regény és a novellafüzér határán, türelmes olvasóknak; a hagyományos bibliai regény vagy az egyenes vonalú krimi elvárásával kevésbé működik.
Miért érdemes?
Az Izsakhár Gion legkísérletezőbb könyve, mert a regényírásról szóló regény: M. Holló János, a Budapestre települt vajdasági író a bibliai Izsakhár történetét írja, miközben a saját jelenében fegyverkereskedők, gyilkosságok és a délszláv háború menekültjei bukkannak fel. A két sík egymást magyarázza, a termékeny föld ígérete és a túlélés modern alkui párbeszédben állnak, és a szöveg folyamatosan reflektál arra, mit tehet az író, amikor a történelem ismét szétszedi a világát. Gion humora és mesélőkedve itt is megvan, a forma viszont nyitottabb, novellafüzérszerű, a jelentések közvetettek. Aki a Latroknak is játszott tiszta elbeszélését szereti, itt más Giont talál; aki a metafikcióra és a kilencvenes évek vajdasági közérzetére kíváncsi, annak ez a kulcskönyv.
Kinek való?
Neked való, ha a rétegzett, önreflexív prózát és az írásról szóló regényt kedveled, ha a bibliai történet és a jelenkori balkáni erőszak párbeszéde érdekel, és ha türelmes olvasó vagy, aki a közvetett jelentéseket többre tartja az egyenes cselekménynél.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha hagyományos bibliai regényt vagy egyenes vonalú krimit vársz, vagy ha a metafikciós szerkezet és a novellafüzérszerű forma fárasztó számodra. Gion legnehezebben hozzáférhető könyve.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek