Pogányok

Miért érdemes?

Alpár helyzete teszi igazán erőssé a regényt. Származása, papi neveltetése és személyes kötődései eltérő közösségekhez fűzik, ezért a Vata-féle felkelés számára belső válság is. A környezet egyszerű hűséget követelne tőle, ő azonban minden választásban veszteséget lát. A történelmi átalakulás családot, nevet és jövőt érintő döntéssorozatként jelenik meg, messze túlmutatva az elvont vallási vitán. A szereplő nézőpontja közel hozza azt a korszakot, amelyben az új rend még korántsem magától értetődő. A belső vívódás mellett a hadjáratok és a közösségi indulatok is folyamatosan szűkítik a választási lehetőségeket. A könyv világosan érzékelteti, hogy a keresztény állam kiépülése társadalmi rendváltást jelentett. Új törvények, rangok és intézmények születnek, a régi szokásokhoz kötődők pedig hatalomvesztést élnek át. A szereplőket hit, félelem, sérelem és lehetőség egyszerre mozgatja. Falvak és udvarok rendje változik meg, miközben a fegyveres felkelés egyre kevesebb teret hagy az árnyalt álláspontnak. A köztes identitás szabadságot ad Alpárnak a mérlegeléshez, ugyanakkor gyanússá teszi mindkét oldalon. A kalandos események mögött ezért állandóan jelen van a kérdés, meddig tart a vérségi hűség, mit jelent a felvett hit, és lehet-e új közösséghez tartozni a múlt megtagadása nélkül. A regény nem kínál könnyű helyet annak, aki több hagyomány nyelvét is érti. Romantikus történelmi műként a korszakot erős kontrasztokkal rendezi el, ezért pontos rekonstrukcióhoz mai szakmunkák is kellenek mellé. Olvasmányként mégis jó belépő a korai magyar középkorba: személyes tétet ad az államalapítást követő folyamatnak. Különösen érdekes annak, aki ezt az időszakot hosszú, konfliktusos beilleszkedésként szeretné látni, nem egyetlen lezárt eseményként.