Szeleknek fordít
vers
A Szeleknek fordít verseiben fényképek, ruhadarabok és váratlan emlékképek teszik bizonytalanná, hol végződik a múlt. Egy koncert után levágni próbált karszalag betegséget és veszteséget idézhet fel, a száradó ingek pedig különös társasággá változnak. Rímes költemények és külön ciklusba rendezett haikuk járják körül az ismerősség, az idegenség és az öregedés tapasztalatát. A jelen tárgyai így korábbi kapcsolatok nyomait is magukon viselik.
Miért érdemes?
A Fesztivál egy koncert utóhangjából indul: a csuklóról nehezen eltávolítható karszalaghoz egymástól távoli emlékek kapcsolódnak. A mozdulat állatkórházi és emberi kórházi helyzetet is előhív. Ettől a szórakozás után átélt pillanatba a kiszolgáltatottság tapasztalata kerül. A vers azt mutatja meg, hogy az emlékezetet a tudatos felidézésen kívül a test egy egészen apró nehézsége is elindíthatja, és összeköthet különböző időket.
Az Ingek más hangon dolgozik a hiánnyal. A székekre terített ruhadarabokból egy elképzelt férfitársaság képe alakul ki, amely egyszerre mulatságos és magányos. A tárgyak jelenléte éppen az emberek távollétét érzékelteti. Ebben a rövid vershelyzetben különösen jól hallható, hogy a játékos ötlet és az elégikus hangulat együtt is működhet; a kétféle hang folyamatosan árnyalja egymás jelentését.
A kötet formai változatossága az idő érzékelését is alakítja. A hosszabb vers teret ad az emlékek közti átmeneteknek, a haiku néhány sora viszont egyetlen észleletnél tart. Az eltérő formák egymás mellett arra ösztönözhetnek, hogy a ritmust és a szüneteket is figyeld. A múlt olykor elbeszélhető történetként tér vissza, máskor csak egy tárgy vagy mozdulat köré sűrűsödik, részletes magyarázat nélkül.
Az otthonosság itt változó tulajdonsága a helyeknek és kapcsolatoknak. Ami korábban magától értetődően közeli volt, idővel idegenné válhat, miközben egy váratlan részlet újra ismerősnek mutatja. Ezért a kötet az öregedésről és a veszteségről is a mindennapi érzékelés nyelvén beszél. Olyan olvasót találhat meg, akit érdekel, hogyan változik a saját múltjához fűződő viszonya, és hogyan maradnak jelen a régebbi élethelyzetek a mostaniakban.
Kinek való?
Akkor válaszd, ha az emlékezet és az öregedés verseiben a konkrét tárgyakat, a váratlan képzettársításokat és a változatos versformákat szereted.
Kinek nem feltétlenül?
Megterhelő lehet, ha most kerülnéd a kórházi kiszolgáltatottság, az állat elvesztése vagy a családi halálesetek felidézését.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek