Virginia Woolf

Virginia Woolf a modern regény egyik megteremtője, a Bloomsbury-kör központi alakja. A Mrs. Dalloway egyetlen londoni nap története: Clarissa Dalloway estélyre készül, virágot vesz, emlékezik — és közben a város másik pontján egy háborús sokkot szenvedett fiatalember a saját démonaival küzd. A regény a gondolatok áramát követi, ahogy a jelen minden pillanatában ott örvénylik a múlt — és ezzel a technikával Woolf új nyelvet adott a belső életnek.

Az Orlando az életmű játékos csodája: hőse évszázadokon át él, közben férfiból nővé változik — nemről, időről és irodalomról szóló, meglepően szórakoztató fantázia. A világítótorony és a Hullámok pedig a líra határán járó nagy kísérletek családról, múló időről, összetartozásról. Woolf esszéi — a saját szoba gondolatával — a női írás alapszövegei lettek.

Woolf a belső élet írója: nála nem az számít, mi történik, hanem az, mi zajlik közben a fejekben — egy séta, egy estély, egy nyaralás alatt teljes életek, házasságok és veszteségek tárulnak fel. A mondatai hosszan hullámzanak, egyik tudatból a másikba siklanak; ehhez el kell engedni a cselekmény-olvasás reflexét, és hagyni, hogy a szöveg sodorjon — cserébe kevés irodalmi élmény ilyen intenzív. És Woolf nem nehézkedő klasszikus: szellemes, ironikus, érzéki író, akinek minden könyve mélyén ott a nagy kérdés — hogyan ragadható meg az élet, mielőtt elmúlik.