Rosamunde Pilcher
Angol és skót hátterű családregények szerzője, aki a régi házakat, a tengerpartot és a lassan gyógyuló szíveket nyugodt, részletező hangon írja le.
4 könyv
- romantikus
Mit érdemes olvasni Rosamunde Pilcher-től?
Ha csak egyet olvasnál
Ha karácsony táján keresel olvasnivalót
Ha a huszadik századi angol háttér és a művészvilág érdekel
Ki ő?
A húszas évek közepén született a cornwalli Lelantban, és tizenévesen kezdett írni; az első történetét tizennyolc éves korában közölték. A második világháború alatt a brit haditengerészet női szolgálatában dolgozott, majd a negyvenes évek közepén férjhez ment, és a skóciai Dundee-be költözött, ahol a férje családja textilipari vállalkozást vitt. Pályája első két évtizedében Jane Fraser néven jelentek meg romantikus regényei, saját nevén pedig fokozatosan tért át a hosszabb, több nemzedéket átfogó családregényekre. A fordulatot a Kagylókeresők hozta meg a nyolcvanas évek végén, ezt követte a Szeptember és az Otthon; utolsó regénye a Téli napforduló lett, amely után visszavonult az írástól. Műveiből a német közszolgálati televízió több mint száz tévéfilmet készített, és a könyvei nyomán Cornwall a német turisták kedvelt úti célja lett.
Akkor való neked, ha szereted a hosszú, kényelmes tempójú regényeket, amelyekben a házak, a kertek, az étkezések és a beszélgetések ugyanolyan fontosak, mint a fordulatok, és ha nem bánod, ha egy könyv jó véget ad a szereplőinek. Kevésbé lesz a te szerződ, ha feszes cselekményt, éles konfliktust vagy kísérletező formát keresel: a könyvei terjedelmesek, a szereplők többsége jó szándékú, és a megoldás rendszerint megnyugtató.
Milyen könyveket ír?
- romantikus
Pilcher anyaga a huszadik századi angol és skót középosztály: vidéki házak, cornwalli tengerpart, skót télvég, örökség, elszakadás és hazatérés. A regényei több nemzedéken át mozognak, gyakran egy idősebb asszony visszaemlékezése köti össze a szálakat, és szinte mindig van bennük egy ház, amelynek a rendbetétele párhuzamosan halad a szereplők rendbejövetelével. A hangvétel nyugodt, a leírás részletes, a párbeszédek hétköznapiak; a háború, a gyász és a hűtlenség megjelenik nála, a hangsúly viszont a túlélésen és az újrakezdésen marad. Kinek nem való: aki rövid, feszes regényt keres, vagy aki nehezen viseli a kiszámítható, megnyugtató lezárást; és aki a gyászt vagy egy szülő elvesztését most nehezen olvassa, mert ezek visszatérő elemek a könyveiben.
