Oravecz Imre

Ki ő?

Szajlán született, abban a faluban, amely az egész életművének anyaga lett, és ahová később visszatért élni. Magyar–német szakon végzett Debrecenben, majd Budapestre került tanítani, és megfordult amerikai egyetemeken is, köztük Santa Barbarában; később német irodalmat és indián kultúrákat oktatott Piliscsabán. Többször próbált nyugaton letelepedni, Párizsban, Londonban, Iowa Cityben és Chicagóban, de mindannyiszor hazatért. Verseskötetei közül a Héj, A hopik könyve, az 1972. szeptember és a Halászóember a pálya fordulópontjai, prózában pedig A rög gyermekei trilógia az összegzés. Munkáját Kossuth-díjjal is elismerték.

Neked való, ha szeretsz lassú, részletes, erősen helyhez kötött prózát olvasni, és érdekel a magyar vidék huszadik századi átalakulása, a kivándorlás és a hazatérés tapasztalata. Kevésbé fog működni, ha pörgős történetet, sok párbeszédet vagy érzelmi vezetést keresel, mert ezek a könyvek a leírásra és a tárgyilagos rögzítésre bízzák magukat.

Milyen könyveket ír?

Az életmű középpontjában egyetlen falu, Szajla és egyetlen család, az Árvaiak története áll: ebből épül a paraszti munka, a házasságok, a születések és a halálok rendjének pontos leírása, valamint a kivándorlás és a hazatérés kettős tapasztalata. A mondatai tárgyiasak, érzelmi kommentár nélküliek, a hatásukat a részletek sűrűsége adja; a versekben ugyanez az anyag emlékezetként és felsorolásként jelenik meg. A prózatrilógia együtt mintegy száz évet fog át, és a kiadói meg könyvtári ismertetők társadalomtörténeti forrásértékű műként is kezelik. Kinek nem való: ha pörgős cselekményt vagy erős párbeszédeket keresel; ha a hosszú leírások és a szikár elbeszélői hang elveszik a kedvedet; és ha most kerülni szeretnéd a halálesetekkel, gyásszal, háborúval és a kényszerű otthonelhagyással foglalkozó olvasmányokat.

Sorozatai