Martha Wells

Martha Wells texasi születésű amerikai szerző, a hatvanas évek közepén született. A szélesebb ismertséget Az Öldöklő-naplók hozta meg neki: a kisregényekből és regényekből álló sorozat egy magát Öldöklőnek nevező biztonsági egység én-elbeszélésében fut, és a műfaj rangos elismeréseit sorra megkapta, a darabjai Hugo-, Nebula- és Locus-díjjal is gazdagodtak. A Boszorkánykirály a kiadója szerint hosszú szünet után jelentette a visszatérését a fantasyhez. Magyarul a Fumax gondozza a köteteit.

Akkor érdemes elkezdened, ha a sci-fiben a karakterhang számít neked igazán, és szereted, ha egy sorozat kis adagokban, gyorsan olvasható kötetekben halad. Wells szövegei akkor működnek igazán, ha elfogadod, hogy a főszereplő emberkerülő, sokat morog, és a világ működését az ő szűrőjén át ismered meg. Ha tágas, több szálon futó űroperát vagy részletes technikai világleírást keresel, ez az életmű kevesebbet ad majd, mert Wells a szűk fókuszt és a belső monológot részesíti előnyben.

Wells visszatérő anyaga a kívülálló nézőpont: olyan főszereplőket ír, akik valamilyen módon kilógnak a környezetükből — mesterséges tudat, amelyet gyilkológépnek gyártottak, vagy éppen egy démon, akinek a tudata túlélte a saját meggyilkolását —, és rajtuk keresztül mutatja meg a hatalmi szerkezeteket, a vállalati és udvari érdekeket. A szerkezet nála feszes, a kisregényformát tudatosan használja, a humor szinte mindig ironikus, és a főszereplő szájából érkezik. A világépítés részletes, viszont adagolva jön, cselekmény közben. Kinek nem való: ha a hosszú, lassan építkező, több nézőpontos eposzokat kedveled, a szűk fókusz és a rövid terjedelem hiányérzetet hagyhat benned. Ha zavar az állandó belső kommentár és az önironikus elbeszélői hang, szintén nehéz lesz ráhangolódnod. A könyveiben fegyveres konfliktus, sérülés és halál is szerepel, és többször előkerül a kiszolgáltatottság, illetve a testi integritás kérdése.