Jessie Burton

Ki ő?

Londonban született a nyolcvanas évek elején, és a város déli részén nőtt fel. Oxfordban, majd a Central School of Speech and Drama falai között tanult, és éveken át színészként dolgozott, közben irodai állásokat vállalt. Első regénye, A babaház úrnője, négy évnél is tovább készült; az ötletet egy amszterdami babaház adta, amely Petronella Oortman nevéhez kötődik, és amely a Rijksmuseumban látható. A kézirat a londoni könyvvásáron kiadói versenyt indított el, a Waterstones könyvlánc az év könyvének választotta, a BBC pedig kétrészes televíziós feldolgozást készített belőle. Ezt követte a Múzsa, később a babaházas történet folytatása, emellett fiatalabb olvasóknak szóló köteteket is ír.

Akkor érdemes hozzányúlni, ha szereted a történelmi regényt, amelyben a korrajz és a házon belüli feszültség fontosabb a nagy történelmi eseményeknél, és ha nem zavar, hogy a rejtélyek egy része nyitva marad. Burton lassan adagol, a fordulatokat érzelmi helyzetekbe ágyazza, a főszereplői pedig rendre olyan fiatal nők, akik egy zárt világ szabályait a maguk kárán tanulják meg. Ha pörgős cselekményt vagy hézagmentes magyarázatot vársz, más szerzőnél járhatsz jobban.

Milyen könyveket ír?

Visszatérő anyaga a két idősíkon futó szerkezet, a képzőművészet és a kézművesség — miniatűrök, festmények —, valamint a hírnév és a szerzőség kérdése: ki kapja meg az elismerést azért, amit más csinált. A helyszínek zárt terek, egy amszterdami kereskedőház, egy londoni galéria, egy spanyol vidéki ház, ahol a szereplők mozgástere a látszat fenntartásától függ. A hangvétel visszafogott, a feszültséget az elhallgatás és a lassan szivárgó információ adja, a regényekbe pedig rendre beszűrődik egy megmagyarázatlan, misztikus elem. Kinek nem való: aki gyors sodrású cselekményt keres, mert a könyvek első harmada mindig lassan építkezik; aki lezárt, minden szálat elvarró magyarázatot vár, mert a rejtélyek egy része szándékosan nyitva marad; és aki kerüli a komor fordulatokat, mert a történetekben halál és veszteség is szerepel, a Múzsa esetében pedig háborús erőszak és hétköznapi rasszizmus is.

Sorozatai