Henry Fielding

Angol drámaíróként és szatirikusként indult, majd a színházi cenzúra szigorodása után jogot tanult, újságot szerkesztett és bíróként dolgozott. Regényeiben a pikareszk kalandot, a társadalmi körképet és az elbeszélő nyílt kommentárját kapcsolta össze. Magyarul elsősorban a Tom Jones, az Amelia és A néhai nagy Jonathan Wild úr élettörténete mutatja meg pályájának különböző hangjait.

Akkor lehet jó választás, ha szereted a sok mellékszereplőt, a félreértéseket és az olvasóhoz közvetlenül kiszóló narrátort. A komikum mögött következetesen az számít, hogyan viselkedik valaki pénz, vágy vagy kiszolgáltatottság közepette. Kevésbé illik hozzád, ha feszes modern cselekményt, rövid fejezeteket vagy az elbeszélői ítéletektől mentes történetet keresel.

Hősei utakon, fogadókban, börtönökben és családi válságokban találkoznak a társadalom szinte minden rétegével. A véletlenekkel teli cselekményt az elbeszélő esszés kitérői, ironikus minősítései és erkölcsi kérdései tartják össze; a jó természet fontosabb lehet a hibátlan viselkedésnél. Kinek nem való: annak, aki kevés szereplőt és gyors lezárást szeretne, valamint annak, akit fárasztanak a hosszú szerzői kommentárok.