Colin Falconer

Colin Falconer Észak-Londonban született az ötvenes évek elején, Colin Bowles néven; a regényeit Falconer néven jegyzi. Húszas éveiben Ausztráliába költözött, ahol taxizott és gitárosként dolgozott, majd egy reklámügynökséghez került. A nyolcvanas évek közepén Sydneybe ment, hogy az írásból éljen: szabadúszó újságíróként és forgatókönyvíróként kezdte, és a kilencvenes évek elejére már főállású szerző volt. A történelmi regények mellett krimit, thrillert, gyerekkönyvet és a nyelvről szóló ismeretterjesztő könyveket is írt, valamint televíziós és rádiós forgatókönyveket. Könyvei tizenhét nyelven jelentek meg; magyarul az I.P.C. adta ki őket. Feleségével Ausztráliában él.

Akkor érdemes elkezdeni, ha olyan történelmi regényt keresel, amely nagy földrajzi és politikai térben mozog, és a korszakot egy-két szereplő sorsán keresztül mutatja meg. A könyvei a kalandregény ritmusát követik: határozott küldetés, hosszú út, tiltott vonzalom, nagy hatalmi játszmák. Ha a forráshű, lassan építkező történelmi prózát kedveled, vagy ha a műfaji sarkítás zavar, érdemes más szerzőt választani.

Falconer a nagy birodalmak fordulópontjait választja témául — a Mongol Birodalom, az Oszmán Birodalom, az azték világ, a huszadik századi Európa —, és a történetet mindig néhány szereplő személyes tétjére szűkíti. Visszatérő anyaga a kultúrák találkozása és az a pillanat, amikor valaki átkerül egy számára idegen rendbe: lovagként a mongol udvarba, foglyként a hárembe. A szerkezet rendre küldetés- vagy felemelkedéstörténet, és a szerelmi szál szorosan összefonódik a politikai szállal. A hangvétel sodró, a jelenetezés filmszerű, a párbeszédek maiak. Kinek nem való: ha a történelmi regényben a forráshűséget és a korhű nyelvet keresed, vagy ha a nyugati szemszögből felépített Kelet-ábrázolás zavar. A könyveiben megjelenik a háborús kegyetlenség, a rabszolgaság és a szexuális kiszolgáltatottság, ezért aki ezeket kerüli, válogasson óvatosan.