Bakóczy Sára

Bakóczy Sára debreceni szerző, a polgári életében jogász. Gyerekkora óta talál ki történeteket, az első regénye kétezer-tizenhétben jelent meg, és ettől kezdve egymás után követték a történelmi kötetei a Gold Booknál. A pályája két korszak körül forog: a tizenhatodik századi Debrecen, ahol A város és a rózsa és a Liliom és kehely játszódik, valamint a szabadságharc utáni és reformkori Magyarország, amelyről szintén több regényt írt — a Délibábok kora például Andrássy Gyula emigrációból való visszatérését és Ferenczy Ida útját követi. Társszerzője a Buda & Pest köteteknek, amelyekben másfél tucat író dolgozik együtt, és tagja a Történelmiregény-írók Társaságának. A maga olvasmányai közül Jókai Mórt és Szabó Magdát nevezi meg mintaként.

Akkor való neked, ha a magyar történelmi regényt a helytörténet oldaláról szereted. A köteteiben egy város belső működése — céhek, kalmárügyek, egyházi viták, testületi döntések — adja a történet vázát, és a kitalált polgárok mellett valós történelmi alakok járnak. Ha inkább pergős, kalandos történelmi regényt keresel, ezek a kötetek ráérősebbek és részletezőbbek; a korszak ismerete nélkül pedig több utalás elveszik bennük.

Bakóczy Sára két korszakhoz tér vissza: a három részre osztott ország tizenhatodik századához, benne Debrecen kereskedő- és iparosvilágához, illetve a tizenkilencedik századi magyar politikai és társadalmi élethez. A regényei jellemzően több szálon futnak, gyakran váltott szemszöggel, és a kitalált főszereplők valós tisztségviselők, egyházi vezetők, politikusok közé kerülnek. A jogi és városi igazgatási részletek — szerződések, hatáskörök, testületi döntések — nagy súlyt kapnak, és ez a szerző civil szakmájából következik. A terjedelem általában négyszáz oldal körül vagy fölött van, a tempó ehhez mérten ráérős. Kinek nem való: aki rövid, gyorsan olvasható történelmi regényt keres, mert ezek a kötetek hosszúak és részletezők; aki a történelmi hátteret csak díszletnek szeretné, mert itt a korszak működése maga a tárgy; és aki a magyar tizenhatodik századról vagy a reformkorról semmilyen előismeretet nem hoz, mert a nevek és a politikai viszonyok ismerete nélkül több összefüggés nehezen áll össze.