Annie Ernaux

Annie Ernaux francia írónő, aki rendkívül rövid, tárgyilagos könyvekben dolgozza fel a saját életét. Az Évek egyetlen nő emlékein keresztül írja meg a háború utáni Franciaország hat évtizedét, végig többes szám első személyben; Az esemény egy illegális abortusz néhány hetét; A hely az apja életét és halálát; a Lánytörténet pedig egy fiatalkori megaláztatás emlékét.

Ernaux-t akkor érdemes olvasni, ha érdekel a személyes és a társadalmi találkozása, és értékeled a lecsupaszított, díszítés nélküli prózát. A könyvei rövidek — jellemzően száz oldal körüliek —, a hangjuk pedig szinte szenvtelen. Éppen ez a hűvösség teszi elviselhetetlenül élessé azt, amiről beszél.

Ernaux módszere az, amit ő maga „személytelen önéletírásnak" nevez: a saját emlékeit nem vallomásként, hanem szociológiai anyagként kezeli. Visszatérő témái az osztályváltás — a munkásosztályból értelmiségivé válás szégyene —, a női test tapasztalatai és az emlékezet működése. A stílusa szándékosan sivár: nincsenek metaforák, nincs kiszínezés, csak pontos rögzítés. Ez elsőre száraznak tűnhet, néhány oldal után viszont éppen ettől lesz megrázó.