Andrew Sean Greer

Washingtonban született tudós szülők gyerekeként, és Maryland egyik külvárosában nőtt fel. A Brown Egyetemen tanult, többek között Robert Coover és Edmund White óráin, majd a Montanai Egyetemen szerzett írói diplomát. Az első regénye a kétezres évek elején jelent meg, ezt követte a Max Tivoli vallomásai, amely magyarul is olvasható, majd több regény a szerelemről és az idő szerkezetéről. Az Arthur Less című könyvéért Pulitzer-díjat kapott, és később folytatást is írt a főhős történetéhez. Tanított a berlini és az iowai egyetemen, San Franciscóban él, és sok időt tölt Olaszországban.

Akkor való neked, ha szereted a komikum és a melankólia keverékét, és ha jólesik egy olyan elbeszélő, aki szeretettel gúnyolja a saját szereplőjét. Greer lassan halad, sokat időzik érzelmi árnyalatoknál, és a cselekmény nála gyakran csak alkalom arra, hogy a szereplő végigjárja a saját veszteségeit. Aki fordulatos történetet, feszes tempót vagy nagy külső tétet keres, könnyen unhatja.

Greer visszatérő témája az öregedés és az elszalasztott idő: a szereplői rendszerint egy fordulóponton állnak, ahonnan az egész addigi életüket át kell értékelniük. Szívesen épít egy-egy különleges szerkezeti ötletre, legyen az a visszafelé öregedő test vagy egy világ körüli irodalmi meghívássorozat, és ezt a keretet használja arra, hogy a szerelmet több évtizeden át mutassa meg. A felszínen könnyed és önironikus a hangvétele, a melankólia pedig végig ott van alatta, a mondatai pedig gondosan megmunkáltak. Több regényének meleg férfi a főszereplője. Kinek nem való: ha erős, fordulatos cselekményt vársz, a szövegei eseménytelennek tűnhetnek; ha zavar az állandó irónia és az, hogy a főhős folyton lekicsinyli önmagát, nehéz lesz megbarátkozni vele. Tartalmi figyelmeztetés: a regényeiben visszatér a gyász, a párkapcsolatok felbomlása és a halál közelsége.