Mit érdemes?

Wellington és Napóleon

Simon Scarrow · négy kötet

Két fiatal tiszt pályája indul eltérő családi és társadalmi háttérből: Arthur Wesley a brit szolgálatban, Napóleon a forradalom átalakította francia hadseregben keresi helyét. A váltakozó történetszálak a neveltetéstől a hadvezéri felelősségig, majd a közvetlen összecsapásig követik őket. A magánéleti döntések mellett a kinevezések, a politikai fordulatok és a hadjáratok alakítják lehetőségeiket. A négy kötet során a katonai tudás megszerzését annak egyre nagyobb emberi és hatalmi ára kíséri.

A négy regény egyetlen időrendi ívet alkot: az Ifjonti vér a pályakezdést, A tábornokok az önálló hadvezetést, a Tűz és kard az európai erőviszonyok átrendeződését követi, A halál mezői pedig a végső összecsapáshoz vezet. A fejezetek felváltva mutatják a brit és a francia oldalt, így ugyanazokat az éveket két eltérő ambíció felől látod. A Wesley és a Wellesley névalak ugyanazt a későbbi Wellingtont jelöli.

Olvasási sorrend

  1. 1.Ifjonti vér
  2. 2.A tábornokok
  3. 3.Tűz és kard
  4. 4.A halál mezői

Melyikkel kezdd

A sorrend: Ifjonti vér; A tábornokok; Tűz és kard; A halál mezői. Az Ifjonti vérrel kezdj, mert ez alapozza meg mindkét főszereplő családi hátterét és katonai pályáját; a későbbi kötetek erre építenek.

Kötetek

  • 1. kötet

    Ifjonti vér

    Simon Scarrow

    A Wellington és Napóleon első kötetében Arthur Wesley és Bonaparte még pályakezdőként próbál helyet találni a hadseregben. Az angol–ír fiatalember házassági terve társadalmi elvárásokon bukik el, a korzikai tüzértiszt pedig származása miatt számít kívülállónak. A francia forradalom eltérő politikai meggyőződésüket is próbára teszi. Miközben egyikük a monarchiát szolgálja, a másik az érdemre épülő előmenetelben lát lehetőséget, és a háború mindkettőjüket felelősséghez juttatja.

  • 2. kötet

    A tábornokok

    Simon Scarrow

    A Wellington és Napóleon második részében a két tiszt egymástól távol szerez parancsnoki tapasztalatot. Bonaparte az itáliai és egyiptomi hadjáratokkal építi tekintélyét, majd a francia politikai válság fordítja haza. Wellesley Indiában vezeti a brit csapatokat, ahol a helyi uralkodók elleni háborúk teszik próbára. Mire visszatér Angliába, mindketten nagyobb önállóságot és hatalmat követelhetnek, a francia terjeszkedés pedig közös európai hadszíntér felé tereli pályájukat.

  • 3. kötet

    Tűz és kard

    Simon Scarrow

    A Wellington és Napóleon harmadik kötetében a francia császár európai hadjáratai és az utódlás gondja egyszerre követelnek figyelmet. Josephine nem ad neki örököst, a spanyol trónt pedig Napóleon a saját családjának szerzi meg. Wellesley eközben a politikai pálya és boldogtalan házassága mellől tér vissza a hadvezetéshez. Portugáliában olyan katonai feladatot kap, amely a francia uralommal szembeni ellenállást közvetlen brit támogatáshoz juttatja.

  • 4. kötet

    A halál mezői

    Simon Scarrow

    A Wellington és Napóleon negyedik része a francia császár hatalmának megrendülését és ellenfele előretörését követi. Wellington Spanyolországban arat sikereket, miközben Napóleon oroszországi vállalkozása és lipcsei veresége súlyosan meggyengíti seregét. A császár még kimerült katonáival sem mond le a harc folytatásáról. A két hadvezér pályája végül Waterloonál találkozik, ahol a korábbi győzelmekből szerzett tekintélyt újra hadseregek vezetésére kell váltaniuk.

Kinek való

Akkor válaszd, ha két történelmi szereplő fejlődését párhuzamosan követnéd, és a nagy csatákhoz vezető személyes, társadalmi és politikai utat is megismernéd. A regényes életrajz és a katonai kaland együtt adja a ciklus olvasási élményét.

Kinek nem való

Kevésbé illik hozzád, ha rögtön a döntő csatáknál kezdenél, vagy szigorúan dokumentált történészi életrajzot keresel. A szereplők belső életét és párbeszédeit fikció tölti ki, a kettős szerkezet pedig rendszeresen másik helyszínre és pályára vált.

Kapcsolódó