Vilkó és Lile könyvek sorrendben

Berg Judit · hét kötet

A Vilkó és Lile képeskönyvei a Lengemesék két szereplőjének óvodáskori történeteit mesélik el. A rövid epizódok olyan ismerős helyzeteket visznek a Nádtenger világába, mint a válogatás, a közös játék körüli féltékenység, a szófogadás, a sötéttől vagy víztől való félelem. Vilkó kíváncsisága és Lile érzékenysége gyakran bajt vagy bizonytalanságot okoz, a megoldásban pedig a család, a barátok és a jóvátétel kap szerepet.

A hét kötet mindegyike két mesét tartalmaz, ezért egy-egy témát több szereplő helyzetén keresztül lehet megbeszélni. A későbbi részek a betegség, a gondoskodás, a köszönés és a játékba való bevonás kérdéseit is feldolgozzák. A Lengemesék nagyobb kalandjaihoz képest itt a kisgyerekek mindennapi érzelmei kerülnek közelre, miközben a nádas élőlényei és Füttyös Tóbiás jelenléte megőrzi a sorozat közös világát.

Olvasási sorrend

Vilkó és Lile a nádasban; Vilkó és Lile a tóparton; Nehéz feladatok; Este a Nádtengeren; Nem félek a víztől!; Gyógyulj meg, Vilkó!; Nem akarok köszönni. Az első négy kötet új kiadásai más címen szerepelnek, de ugyanazokat a történeteket tartalmazzák.

Melyikkel kezdd

A Vilkó és Lile a nádasban kötettel kezdd; a hét rész sorrendje a kiadási sorrend.

Kötetek

1. kötet
Vilkó és Lile a nádasban
Berg Judit
A Vilkó és Lile első kötetének két meséje a lengegyerekek korai szokásait mutatja meg. Vilkó örökmozgóként mindenhová felmászik, és a veszély sem tartja vissza a felfedezéstől. Lile közben az ételekkel válogat, ezért nála egy ismeretlen falat elfogadása válik nehéz feladattá. A rövid történetek a mozgás határairól és az új ízek kipróbálásáról kínálnak beszélgetést az óvodásoknak.
2. kötet
Vilkó és Lile a tóparton
Berg Judit
A Vilkó és Lile második kötetének két meséjében a közös játékot szomorúság, irigység és féltékenység nehezíti. A lengegyerekeknek meg kell érteniük, mi bántotta meg a másikat, mielőtt ismét örömmel játszhatnának együtt. A tóparti helyzetek az óvodáskori barátság hullámzását teszik megfoghatóvá, és azt mutatják meg, hogy egy veszekedés után figyelemmel és közeledéssel el lehet jutni a békülésig.
3. kötet
Nehéz feladatok
Berg Judit
A Vilkó és Lile harmadik kötetében Vilkó örömmel vállal komoly feladatokat, ám a lelkesedés mellett a felnőttek szavára is figyelnie kell. Lile eközben a réti héjától próbálja megóvni a Locsogó-tó állatait. A két mese a szófogadást, az egymásért vállalt felelősséget és a segítség határait járja körül. Ebben a részben Füttyös Tóbiás is megjelenik, még az eltűnése előtti családi időből.
4. kötet
Este a Nádtengeren
Berg Judit
A Vilkó és Lile negyedik kötetében Vilkó fél a sötétben, apja pedig olyan megoldást keres, amely megnyugtatja őt az esti órákban. A másik mesében Lile annyi koszorút fon a barátnőinek a mulatságra, hogy saját magára már alig marad ideje. A két történet eltérő oldalról beszél a gondoskodásról: az egyikben segítséget elfogadni, a másikban a saját szükségletre is figyelni tanulhatnak a szereplők.
5. kötet
Nem félek a víztől!
Berg Judit
A Vilkó és Lile ötödik kötetében Lile fél víz alá meríteni az arcát, Vilkó pedig játékos trükkel segít neki megtenni az első lépést. A másik mesében a lengefiú kíváncsisága elárasztja egy ürge föld alatti otthonát. A károkozás után részt vesz a járatok kiszárításában, és megismeri a kezdetben morcos lakót. A két történet a félelem oldását és a hiba jóvátételét kapcsolja össze.
6. kötet
Gyógyulj meg, Vilkó!
Berg Judit
A Vilkó és Lile hatodik kötetében Vilkó békahimlőt kap, és nehéz megállnia, hogy ne vakarja a viszkető kiütéseket. Lile segít neki elviselhetőbbé tenni a beteg napokat. A második mesében a lány gyógynövényei Borzas Füzi nátháján enyhítenek. A két történet a türelem és a gondoskodás oldaláról közelíti meg a gyógyulást, miközben megmutatja, mennyit számíthat egy figyelmes barát jelenléte.
7. kötet
Nem akarok köszönni
Berg Judit
A Vilkó és Lile hetedik kötetében Lile vonakodik köszönni, Vilkó pedig megpróbálja megérteni az okát és segíteni neki. A másik mesében egy barátságtalan tarajos gőte a felnőttekkel és a gyerekekkel sem áll szóba. A lengegyerekek figyelemmel keresik meg az utat hozzá, hogy ő is bekapcsolódhasson a játékba. A két történet az udvariasságot kényszer helyett kapcsolódási helyzetként mutatja meg.