Orgia

Zoltán Gábor · három kötet

A budapesti Városmajor nyilasuralma és az erőszak későbbi emlékezete köti össze ezeket a könyveket. Az Orgia az elkövetők közelébe visz, a hétköznapi emberekből kialakuló gyilkos közösséget mutatja meg. A Szomszéd személyes helyismerettel és esszéisztikus kutatással járja körül ugyanezeket az utcákat, lakóikat és a múltjukhoz fűződő viszonyt. A regény nyomán mérlegelheted, hogyan élj tovább egy helyen, amelynek utcáit immár az ott történtek ismeretében járod.

Az Ólomszív a kiszolgáltatott gyerek és az őt kísérő játékfigura felől közelít a terrorhoz, majd a feljelentés körüli emlékezést is követi. Ikerregényként az Orgiával párhuzamos történetet bont ki. A könyvek között a hangsúly az elkövetésről a helyhez tartozásra és az áldozatok személyes tapasztalatára mozdul. Együtt olvasva a közelség különböző terheit érezheted: mit jelent látni, részt venni, hallgatni vagy utólag megszólalni.

Olvasási sorrend

  1. 1.Orgia
  2. 2.Szomszéd
  3. 3.Ólomszív

Melyikkel kezdd

A megjelenés rendjét követve az Orgiával kezdj, utána a Szomszéd – Orgia előtt és után esszékötetével tágíthatod a városmajori képet. Ezt kövesse az Ólomszív – Az Orgia ikerregénye. A három könyv számozatlan könyvcsoportot alkot; a harmadik más nézőpontból tér vissza a közös történelmi közeghez.

Kötetek

  • 1. kötet
    Orgia – Zoltán Gábor borító

    Orgia

    Zoltán Gábor

    e-könyv
  • 2. kötet
    Szomszéd – Zoltán Gábor borító

    Szomszéd

    Zoltán Gábor

    e-könyv

    Az Orgia-regénycsoport kísérő részében az író saját budapesti környékének múltját kezdi feltárni. A városmajori nyilasok tetteihez vezető szálakat régi lakók és ismert művészek életútjai között keresi. Személyes emlékei helytörténeti kutatással találkoznak, és megváltoztatják az ismerős utcák jelentését. Az otthonos szomszédság a történelmi felelősség felől mutatja meg a másik arcát.

  • 3. kötet
    Ólomszív – Zoltán Gábor borító

    Ólomszív

    Zoltán Gábor

    e-könyv

    Az Orgia-regénycsoport párhuzamos részében Tamás, a budapesti kisfiú a nyilas fogságban ólomkatonájával próbálja megérteni a történteket. Valaki feljelentette az anyját, aki üldözötteket bújtatott. A játékfigura alakjában megszólaló Ólom későbbi kutatása a tettesek emlékezésével és önfelmentésével ütközik. A történelmi erőszak közelségét a gyerek képzelete teszi személyessé; a felelősség kérdése a háború elmúltával is megmarad.

Kinek való

Akkor válaszd, ha ugyanannak a városi múltnak eltérő elbeszélői megközelítéseit szeretnéd egymás mellé tenni, és a történelmi erőszak emlékezeti következményeivel is foglalkoznál.

Kinek nem való

Kevésbé illik hozzád, ha folyamatos kalandot, kíméletes háborús ábrázolást vagy gyors feloldozást vársz. A kínzás és a nemi erőszak, valamint a gyerekek kiszolgáltatottsága különösen megterhelő lehet.

Kapcsolódó