Non nobis, Domine

Bíró Szabolcs · kettő kötet

A kétkötetes történet a Bátor család előtörténetét és a Templomos Lovagrend alkonyát kapcsolja össze az Árpád-ház utáni hatalmi válsággal. Bátor Vilmos a Szentföld elvesztése után Magyarországra tér, és unokaöccsét, Attilát lovagi fegyelemben neveli. A személyes történet közben az Anjou-hatalom felemelkedése és a templomosok elleni európai fellépés egyre szűkebb mozgásteret hagy a szereplőknek.

Az első kötet főként Attila felnövésére, szabadságvágyára és lovagi nevelésére épít, a második pedig tapasztalt harcosként állítja választás elé, amikor esküi összeütköznek. A szerelmi és családi szálak ugyanúgy továbbmennek, mint az eskük következményei, ezért a két részt érdemes egymás után olvasni. A történet később egykötetes gyűjtőkiadásban is megjelent, de az olvasási sorrend alapja továbbra is a két eredeti műegység.

Olvasási sorrend

  1. 1.Kelet oroszlánja
  2. 2.Az utolsó vörös barát

Melyikkel kezdd

A sorrend: Kelet oroszlánja; Az utolsó vörös barát. Kezdd a Kelet oroszlánjával, mert itt ismered meg Bátor Vilmost, Attila gyerekkorát és azt a templomos eszményt, amely a második részben már közvetlen konfliktusba kerül a király iránti hűséggel. A későbbi Non nobis Domine című összevont kiadás mindkét történetet egy kötetben tartalmazza.

Kötetek

  • 1. kötet

    Kelet oroszlánja

    Bíró Szabolcs

    A Non nobis, Domine első kötete Bátor Vilmos hazatérésével indul, aki a Szentföld elvesztése után Magyarországon találja meg elárvult unokaöccsét. Attilából fegyelmezett templomos lovagot akar nevelni, a fiú viszont szabadságra, kalandra és saját döntésekre vágyik. Egy ellopott kard és tiltott párbaj miatt hosszú útra küldik, ahol rablókkal, súlyos sérüléssel és első szerelmével találkozik. Mire visszatérhet, már az a kérdés, képes-e nagybátyja eszményei szerint élni anélkül, hogy elveszítené önmagát.

  • 2. kötet

    Az utolsó vörös barát

    Bíró Szabolcs

    A Non nobis, Domine második kötete már harcedzett templomosként hozza vissza Bátor Attilát Anjou Károly mellé. A király oldalán Esztergomért és Budáért harcol, miközben titokban Ágneshez, a Nyulak szigetén élő novíciához kötődik. Franciaországban megkezdődik a templomosok üldözése, és a pápai parancs Magyarországra is elér. Attilának végül két eskü között kell választania: a király szolgálata vagy az üldözött rendhez való hűség dönti el, hová térhet haza.

Kinek való

Akkor válaszd, ha középkori lovagtörténetet olvasnál erős fejlődéstörténettel, templomos háttérrel, családi konfliktussal és romantikus szállal. A két kötet együtt mutatja meg, hogyan lesz a nevelt fiúból olyan lovag, akinek egyszerre kell szembenéznie rendje bukásával és saját esküivel.

Kinek nem való

Kevésbé illik hozzád, ha kizárólag csatákra épülő katonai regényt keresel. A lovagi hadjáratok mellett nagy szerepet kap Attila nevelése, szerelme, családi kötődése és lelkiismereti konfliktusa is, ezért a történet személyesebb és érzelmileg hangsúlyosabb a puszta hadikrónikánál.

Kapcsolódó