Francia história könyvek sorrendben
Robert Merle · 13 kötet
Robert Merle tizenhárom kötetes regényfolyama a tizenhatodik század közepétől a tizenhetedik század derekáig kíséri végig Franciaországot: vallásháborúk, a Katolikus Liga, La Rochelle ostroma, Richelieu felemelkedése. A történelmet végig belülről látod, mert az elbeszélő maga is részt vesz benne.
Az első hat kötet elbeszélője Pierre de Siorac, egy protestáns nemesi család fia, aki orvosnak tanul Montpellier-ben, majd a királyi udvar bizalmi embere lesz. A hetedik kötettől a fia, Pierre-Emmanuel veszi át a szót, és a sorozat második fele már XIII. Lajos és Richelieu korában játszódik.
A hangvétel meglepően könnyed egy ekkora vállalkozáshoz: sok a párbeszéd, a humor és a mindennapi részlet, a nagypolitika pedig mindig szereplőkön keresztül érkezik.
Olvasási sorrend
A tizenhárom kötet egyetlen folyamatos időrendet követ, a périgord-i gyerekkortól XIV. Lajos uralkodásának kezdetéig, ezért az olvasási sorrend végig egyenes. Egyetlen természetes belépési pont akad menet közben: a hetedik kötet, a Libben a szoknya, ahol új elbeszélő és új korszak indul. Az elejéről kezdve viszont sokkal többet ad, mert a családi szálak végigfutnak az egész folyamon.
Melyikkel kezdd
Az első kötettel, amely a sorozattal azonos címen jelent meg. Ez alapozza meg Mespech várát, a családot és azt a protestáns nézőpontot, ahonnan a vallásháborúkat látni fogod. Ha az udvari intrika érdekel jobban, a hetedik kötettől induló második szakasz sűrűbb ilyesmiben, de indulni az elejéről érdemes.
Kötetek
- 1. kötet
Francia história
e-könyvA Francia história első kötete a tizenhatodik századi Périgord-ban indul, ahol két egykori fegyvertárs, Jean de Siorac és Jean de Sauveterre a harcokban szerzett vagyonából otthont épít Mespech várában. A falakon kívül vallásháború, járvány és útonállók, belül egy család és a szolgálóik próbálnak működő közösséget kialakítani. Az apa protestáns, az anya katolikus, így az országot megosztó ellentét a házon belül is jelen van.
- 2. kötet
Csikóéveink
e-könyvA második kötetben Pierre de Siorac számára véget ér a mespechi gyerekkor: apja a féltestvérével, Samsonnal együtt Montpellier-be küldi, a kor egyik leghíresebb orvosi egyetemére. Az odavezető úton bérgyilkosok és útonállók várják őket, a vallásháború átmeneti csendje pedig törékenynek bizonyul. Montpellier egészen más világ, mint a vár: tudósok, gyógyszerészek, éjszakai boncolások és szabadabb gondolkodás.
- 3. kötetJó városunk, PárizsRobert Merle
Jó városunk, Párizs
A harmadik kötetben Pierre befejezi az orvosi tanulmányait, de egy párbaj miatt királyi kegyelemre szorul, ezért Párizsba indul. A városban éppen Navarrai Henrik és Valois Margit esküvőjére készülnek, aminek elvileg a katolikusok és a protestánsok közeledését kellene jelképeznie. Pierre előtt megnyílik a Louvre és az udvar, de a sikátorok és a fogadók világa is. A feszültség közben veszélyesen magasra hág.
- 4. kötet
Íme, a király!
A negyedik kötet tizenhat évet fog át, egészen a Katolikus Liga felemelkedéséig. IX. Károly halála után III. Henrik kerül a trónra, Pierre pedig visszajut Párizsba, ahol előbb orvosként, majd bizalmas küldetések végrehajtójaként szolgálja a királyt. A szerepe ezzel megváltozik: már nem csak megtörténik vele a történelem, hanem alakítója is lesz. A küldetései Franciaország határain túlra is elvezetnek.
- 5. kötetSzenvedélyes szeretetRobert Merle
Szenvedélyes szeretet
A Francia história ötödik kötete hat mozgalmas évet ölel fel. Guise herceg meggyilkolása után III. Henrik a katolikus liga ellen a protestáns Navarrai Henrikkel szövetkezik, és az ország ismét polgárháború felé sodródik. Pierre de Siorac továbbra is a király orvosa és bizalmasa, titkos küldetésekkel. A király halála után az örökös trónra kerül, csakhogy az ország jelentős része nem hajlandó hugenotta uralkodót elfogadni.
- 6. kötetA pirkadatRobert Merle
A pirkadat
A hatodik kötetben IV. Henrik már megszerezte a koronát, de az országot még pacifikálnia kell: a protestáns múltja bizalmatlanságot kelt, ellenfelei pedig belül és kívül is fenyegetik. Pierre de Siorac feladatai ezzel kitágulnak, pénzt szállít, nyomoz, diplomáciai küldetéseket teljesít, és Rómába is eljut, ahol a király feloldozása körüli vatikáni politika zajlik. Ez az utolsó kötet, amelyet ő mesél el.
- 7. kötetLibben a szoknyaRobert Merle
Libben a szoknya
A hetedik kötettel a sorozat új korszakba lép: Pierre de Siorac átadja az elbeszélő szerepét a fiának, Pierre-Emmanuelnek. A fiatalember egészen más helyzetből indul, mint annak idején az apja, hiszen olyan családba született, amely már közvetlen kapcsolatban áll a hatalommal. IV. Henrik uralkodásának utolsó éveiben járunk, ahol egy tánc, egy szerelmi kapcsolat vagy egy elejtett mondat is politikai következménnyel jár.
- 8. kötetA gyermekkirályRobert Merle
A gyermekkirály
A nyolcadik kötetben IV. Henriket meggyilkolják, és a trónra kilencéves fia, XIII. Lajos kerül. A tényleges hatalmat az anyja, Medici Mária veszi át régensként, mellette pedig gyorsan megerősödik az olasz Concino Concini és feleségének befolyása. A történetet Pierre-Emmanuel meséli tovább, aki a gyermek király közvetlen közelébe kerül, és hét éven át figyeli, hogyan tanul meg uralkodni valaki, akit a saját udvara sem enged hatalomhoz.
- 9. kötetAz élet rózsáiRobert Merle
Az élet rózsái
A kilencedik kötetben XIII. Lajos végre a saját kezébe veszi Franciaország irányítását: Concino Concini meggyilkolása után úgy érzi, immár valóban ő uralkodik. A hatalom megszerzése azonban csak a kezdet. Pierre-Emmanuel közben magasra jut, Orbieu grófja lesz, és a birtokán szembesül azzal, milyen ára van a nagypolitikának azoknak, akiknek nincs beleszólásuk.
- 10. kötetLiliom és bíborRobert Merle
Liliom és bíbor
A tizedik kötet azzal indul, hogy Richelieu bekerül XIII. Lajos királyi tanácsába. A bíboros hamar megmutatja, hogy nem egy a tanácsadók közül: a királyi hatalmat erősíti a nagyurakkal, a protestáns városokkal és a külföldi ellenfelekkel szemben. Orbieu grófja közvetlen közelről látja mindezt, miközben az udvar tele van egymást keresztező érdekekkel, és a végén megkezdődik La Rochelle ostroma.
- 11. kötetVeszedelem és dicsőségRobert Merle
Veszedelem és dicsőség
A tizenegyedik kötet gerincét La Rochelle csaknem egy évig tartó ostroma adja. A város a francia protestánsok legerősebb központja, és angol támogatásra számíthat, ezért amíg ellenáll, a monarchia nem tudja ellenőrizni a saját országát. Orbieu grófja az ostrom közvetlen résztvevője: küldetései a tábor különböző pontjaira, sőt magába az ostromlott városba is elvezetik, ahol a nélkülözést közelről látja.
- 12. kötetÁrmány és cselszövésRobert Merle
Ármány és cselszövés
A tizenkettedik kötetben La Rochelle eleste után a királyi hatalom erősebbnek látszik, mint hosszú ideje bármikor, Orbieu hercege pedig megnősül, és szívesen maradna távol a nagypolitikától. Erre kevés esélye van. A Habsburgok és Franciaország érdekei Itáliában ütköznek, az udvarban pedig egyre több főnemes fordul Richelieu ellen, élükön a király öccsével és az anyjával.
- 13. kötetPallos és szerelemRobert Merle
Pallos és szerelem
A tizenharmadik, egyben utolsó kötet minden korábbinál nagyobb időszakot fog át, egészen Mazarin haláláig és XIV. Lajos személyes uralmának kezdetéig. Orbieu hercege már évtizedek óta szolgálja a monarchiát, és a saját története köti össze XIII. Lajos korszakát azzal a Franciaországgal, amelyből a Napkirály abszolút monarchiája születik. Közben újabb arisztokrata összeesküvések fenyegetik Richelieu rendszerét.
Kinek való
Neked való, ha szereted a hosszú történelmi regényfolyamokat, amelyekben van idő megismerni a szereplőket, és ha érdekel a francia vallásháborúk kora. Neked való, ha kedveled az élőbeszédszerű, humoros elbeszélőt, aki nem tanárként magyaráz. Ha a Malevil vagy a Mesterségem a halál után nyúlnál újabb Merle-höz, ez a legnagyobb falat az életműből.
Kinek nem való
Nem feltétlenül neked való, ha tizenhárom kötet elrettent, vagy ha a sűrű történelmi háttér zavar: a sorozat rengeteg valós szereplőt és eseményt mozgat. Nem feltétlenül neked való, ha nehezen viseled a korhű nyelvi rétegeket és az archaizáló fordulatokat. A vallásháborús részek helyenként kegyetlen mészárlásokat írnak le.