A fehér ruhás nő

Miért érdemes?

Walter Hartright különös éjszakai találkozása azonnal kérdést tesz fel az identitásról: ki a fehér ruhás nő, és miért menekül? Amikor Walter Limmeridge House-ban megismeri Laura Fairlie-t, a hasonlóság új jelentést kap. Marian Halcombe éles figyelme, Laura tervezett házassága és Sir Percival Glyde zárkózottsága lassan olyan hálót rajzol, amelyben a jogi helyzet és a személyes bizalom egyaránt döntő. A történetet több szereplő vallomása, naplója és levele közvetíti. Minden hang csak annyit tud, amennyit saját helyzete enged, ezért a feszültség az eltérő részletek összeillesztéséből születik. Ez a dokumentumszerű forma egyszerre ad hitelességet és mutatja meg a tanúságtétel korlátait. Marian naplója különösen erős, mert cselekvő intelligenciával figyeli azt a társadalmi rendszert, amely kevés formális hatalmat enged neki. A gótikus elemek mögött nagyon is gyakorlati veszélyek állnak: öröklési szabályok, házassági jog, orvosi intézmények és a nők szavahihetőségének megítélése. Collins a sötét kúriát és a titokzatos hasonmást társadalmi kiszolgáltatottsággal kapcsolja össze. A Count Fosco körüli vonzerő és fenyegetés azt is megmutatja, mennyire veszélyes lehet a kifinomult modor, ha mások döntéseinek irányítására használják. A regény hosszú, részletező építkezést kíván, cserébe sok nézőponttal és erős karakterkapcsolatokkal dolgozik. Nem puszta rejtély, mert a tét Laura jogi és személyes biztonsága, valamint Walter és Marian kitartása. Akkor ajánlható, ha szereted a viktoriánus társadalmi regényt, a gótikus hangulatot és az olyan nyomozást, amelyet levelekből, emlékekből és intézményi iratokból kell összerakni.