Mire a fák megnőnek

Miért érdemes?

A szabadságharc utáni Erdélyben a Varjassy család számára az újrakezdés egészen anyagi kérdés: hol és miből lehet tovább élni? A történelmi vereséget a ház, a föld és a mindennapi munka felől teszi érzékelhetővé. A borongós tájban meginduló történet így közel hozza azt az állapotot, amikor a régi társadalmi helyzet már nem ad biztos támaszt. A családregényben a helyreállítás lassúsága kap hangsúlyt. A gyerekek jövőjéről és a közösséghez tartozásról szóló gondolatok a gazdálkodás gyakorlati gondjaihoz kapcsolódnak. Olvasóként annak is tanúja lehetsz, mennyi feszültséget hordoz az alkalmazkodás: az örökölt tekintély és a tényleges felelősség különböző dolgokat kívánhat az embertől. A fák, a kert és az otthon visszatérő képei az idő múlását mérik. A növekedés reménye együtt jár azzal, hogy az emberek közben öregszenek, a vállalkozásaik eredménye pedig csak később látszik. A természetleírások ezért érzelmi szerepet is kapnak. Érdemes lassan követned ezeket a motívumokat, mert a történelmi háttér mellett belőlük bontakozik ki a regény hangulata. A nézőpont erősen kötődik a családi emlékezethez és a föld megtartásának eszményéhez. Ezt az elkötelezettséget olvasás közben is érdemes mérlegelned: a könyv szereplői egy meghatározott társadalmi világ felől beszélnek. A történet a következő kötetben, A kastély árnyékában lapjain halad tovább. Itt elsősorban az újjáépítés emberi ára és a hosszú távra vállalt munka türelme kerül közel hozzád.