Ivanhoe

Miért érdemes?

A történet egy hazatérő lovag helyzetéből nyitja meg a normann uralom alatt álló Angliát. Ivanhoe személyes konfliktusa apjával és Rowenához fűződő hűsége rögtön összeköti a családi vitát a szász–normann ellentéttel. A torna látványos belépő, de a páncélok mögött rejtett személyazonosságok és politikai szövetségek dolgoznak, ezért minden párviadalnak következménye van. A párhuzamos nyilvános és rejtett szerepek játékosságot visznek a politikai bizonytalanságba. Rebecca alakja a kalandregény erkölcsi középpontját teremti meg. Gyógyítói tudása, bátorsága és kiszolgáltatottsága más fényt vet a lovagi becsületre, különösen akkor, amikor vallási vád alapján bíróság elé kerül. A regény zsidó szereplőinek ábrázolása a korszak előítéleteit is hordozza; ezt érdemes tudatosan olvasni, mert a szöveg együttérzése és sztereotípiái egyszerre vannak jelen. Rebecca döntései saját belső mércéből következnek, még akkor is, amikor a környezete tárgyként kezeli őt. János herceg összeesküvése és Richárd király rejtett visszatérése politikai keretet ad a fogságnak, az ostromnak és az erdei szövetségnek. Robin Hood emberei a hivatalos hatalmon kívüli rend képviselőiként kapcsolódnak a fő konfliktushoz. A sok szereplő különböző lojalitásai miatt a cselekmény állandóan átrendezi, ki számít törvényes úrnak vagy becsületes ellenfélnek. A vár ostroma több társadalmi csoportot kényszerít átmeneti együttműködésre, amely a győzelem után felbomlik. A regény akkor ad sokat, ha a lovagi kaland mellett a történelmi műfaj kialakulása is érdekel. Hosszabb leírásai és szerzői kitérői lassabbak a mai akcióregénynél, ugyanakkor ezek építik fel a társadalmi hátteret. A történet végére a családi kibékülés és a királyi rend helyreállása összekapcsolódik, Rebecca sorsa pedig külön, józan ellenpontot hagy a lovagi befejezés mellett. A különálló sorsok miatt a rend helyreállítása sem jelent minden szereplő számára azonos igazságot.