Baudolino

Miért érdemes?

Baudolino vallomása már a kezdetén bizonytalanná teszi a történelmet. A főhős rendkívüli nyelvérzékkel, gyors alkalmazkodással és gátlástalan képzelőerővel mesél, Nikétasz pedig a kifosztott Konstantinápoly romjai között próbál rendet találni az elhangzottakban. Az elbeszélő többször bevallja, hogy hazudott, ez azonban nem teszi használhatatlanná a beszámolóját. Inkább arra késztet, hogy különbséget keressünk szándék, emlékezet, legenda és utólagos magyarázat között. Barbarossa Frigyes udvara lehetőséget ad a parasztfiúnak, hogy közel kerüljön a birodalmi politikához és a középkori tudás központjaihoz. Párizsi barátaival tréfából és diplomáciai célból alakítják János pap legendáját, a hamis levél azonban saját életre kel. Ami kezdetben ügyes szöveg, később térképeket, várakozásokat és valódi utazást irányít. A regény ezzel játékosan mutatja meg, hogy egy közösen elfogadott fikció anyagi következményeket hozhat létre. A keleti út során a történeti és a meseszerű világ tudatosan összemosódik. Furcsa népek, teológiai viták, képzelt földrajzok és valós politikai érdekek kerülnek egymás mellé. A kaland epizodikus, mégis összetartja a kérdés, vajon megtalálható-e az a hely, amelyet előbb szövegekben alkottak meg. Baudolino barátai más-más okból hisznek a vállalkozásban, ezért a csoport egyszerre tudományos expedíció, zarándoklat és a saját hazugságuk következményei elől menekülő társaság. A kötet azoknak való, akik a középkort humorral, filozófiai játékkal és nagy ívű utazással együtt szeretnék olvasni. A történelmi alakok mellett bőségesen szerepelnek legendák és szándékos képtelenségek; ezek elkülönítése az élmény része. A sok kitérő miatt türelmet kíván, cserébe felszabadítóan bizonytalan regényt ad arról, hogyan készül a történelem elbeszélésekből. Az sem marad egyszerű kérdés, hogy egy szép hazugság mikor szolgál hatalmat, mikor ment életet, és mikor válik kész valósággá.