Egymás szemében

Miért érdemes?

Két napló egymás mellé helyezése különleges olvasói helyzetet teremt. Tamara és Attila a saját érzéseihez keres szavakat, mi pedig mindkét önmagyarázatot követhetjük. A közeledés apró jelei ezért új jelentést kapnak, amikor nézőpontot váltunk. Egy kamaszos megjegyzés mögött egyszerre sejthető sértettség, kíváncsiság és az elutasítástól való félelem. A szerelemhez az önállóság igénye társul. A fiatalok a felnőttek viselkedését is figyelik, miközben még alakulnak a saját mércéik. A napló bizalmas tere megengedi a túlzásokat és az ellentmondásokat; a következő bejegyzés akár át is színezheti az előző indulatát. Ez a mozgás ad személyes ritmust a történetnek, és teret hagy a két szereplő összehasonlításának. A regény nyelve erősen őrzi a maga korát: diákszleng, szójátékok, műveltségi utalások kerülnek egymás mellé. Ez külön olvasói kíváncsiságot igényel, mert a kamaszok beszéde helyenként megkomponáltnak érződhet. A hetvenes évek társadalmi környezete ugyanakkor segít észrevenni, milyen családi és közösségi elvárások között próbálnak saját hangot találni. Érdemes lassítani ott, ahol a szereplők biztosnak látszanak a másikról alkotott ítéletükben. A két párhuzamos beszámoló megmutatja, mennyi minden marad ki egyetlen nézőpontból. Így az első szerelem története az önismeret olvasmánya is lehet: az együttérzéshez hozzátartozik a másik belső bizonytalanságának elképzelése, még a hangos önbizalom mögött is.