Az ajtó
kortárs szépirodalom
Szabó Magda 1987-es regényében egy írónő felfogadja a különös, zárkózott Szeredás Emerencet házvezetőnőnek. Emerenc ajtaja mindenki más előtt örökre zárva marad, és a kettőjük viszonyában egyértelműen ő diktál. Egyszer mégis megnyílik az ajtó az írónő előtt — s mögötte Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magányos asszony tragikus sorsa sejlik fel. A kettőjük közötti kapcsolat az áhítatosan odaadó és a szinte gyűlölköző között egyensúlyoz, és évtizedeken át tart.
Miért érdemes?
Az írónőnek segítség kell a ház körül, és a környék legendás alakját ajánlják neki: Emerencet, aki maga dönti el, kinek dolgozik. Az idős asszony vasakarattal, saját törvények szerint él — havat lapátol az egész utcának, macskákat rejteget, mindenkiről mindent tud —, de a lakásába soha, senki nem léphet be. Az ajtaja zárva, és ez a zárt ajtó lesz a huszadik századi magyar irodalom egyik legnagyobb regényének középpontja.
Ami a két nő között kibontakozik, az élethosszig tartó párbaj és szövetség egyszerre, túl a barátságon és a munkakapcsolaton — két büszke, hajthatatlan ember, akik folyamatosan megbántják és megmentik egymást. Szabó Magda kíméletlen pontossággal írja meg, hogy a szeretet hatalmi viszony is: aki gondoskodik, uralkodik is — és aki beenged valakit, kiszolgáltatja magát. Emerenc múltja közben cserepekben kerül elő: háborúk, veszteségek, egy egész magyar évszázad egyetlen asszony sorsába sűrítve.
A regény ráadásul vallomásként indul: az elbeszélő már az első oldalakon közli, hogy bűnösnek érzi magát abban, ami Emerenccel történt — és az egész könyv ennek a bűntudatnak a felfejtése. Nem tudjuk, mi történt, csak azt, hogy jóvátehetetlen; ez a szerkezet adja a történet szorítását az utolsó oldalig.
Önéletrajzi gyökerű, mélyen személyes könyv — és éppen ettől egyetemes: Szabó Magda legtöbb nyelvre lefordított, világszerte ünnepelt regénye, amelyből film is készült. Az Abigél írójának felnőtt arca: ugyanaz az emberismeret, sokkal nagyobb súllyal. Emerenc alakja pedig azok közé a ritka irodalmi figurák közé tartozik, akik kilépnek a könyvből: az olvasók évtizedek óta vitatkoznak róla, szent volt-e vagy zsarnok — és a regény ereje pont az, hogy mindkettő igaz.
Kinek való?
Neked való, ha az Abigél után kíváncsi vagy, mit tud Szabó Magda a felnőtt regiszterben — ez az életmű csúcsa, és önállóan is teljes élmény. Ha szereted a két ember közti viszonyt boncoló, lélektani prózát, ennél pontosabbat keveset írtak magyarul. És ha van vagy volt az életedben Emerenc-szerű alak — idős szülő, gondozó, makacs szeretett ember —, ez a könyv fájóan és gyógyítóan ismerős lesz. Könyvklubba az egyik legjobb magyar választás: Emerenc megítélése garantáltan kettéosztja a társaságot, és a vita mindig személyessé válik — a legjobb értelemben.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha most könnyű olvasmányt keresel: ez érzelmileg nehéz könyv bűntudatról, öregségről és a szeretet kudarcairól — jól kell időzíteni. Cselekményből kevés van: két ember viszonya a történet, aki fordulatokat vár, csalódik. És a regény kérdez: a saját kapcsolataidra, mulasztásaidra fogsz gondolni közben — pont ettől nagy, de nem kényelmes.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek