Eliza varázsa
A Calhoun krónikák sorozat 2. kötete
A Calhoun krónikák második kötete: Hunter Calhoun eladósodott virginiai birtokát és két gyermekét próbálja egyben tartani, amikor egy kezelhetetlen ír mén újabb gondot hoz az életébe. A lóhoz az idomár lánya, Eliza ért igazán, akinek nyugodt határozottsága a gazdára is hat. A történelmi románc ereje a gyász, a gondoskodás és a társadalmi előítéletek összefonódásából születik; a lovas közeg külön karaktert ad a kötetnek.
Miért érdemes?
A második rész a tenger helyett a virginiai földre lép, és a sorozat komolyabb arcát mutatja. Hunter özvegy, két nehezen kezelhető gyerekkel és egy csődközeli birtokkal, Eliza pedig a társadalom peremén, egy szigeten él, ahol az apjától tanulta a lovak megszelídítését. Wiggs a lóidomítás türelmét használja a kapcsolat metaforájaként: a megsérült mén, a bezárkózó gyerekek és a gyászoló férfi ugyanazt a csendes, kitartó figyelmet kapják. Az ültetvényes világ osztálykülönbségei és a Calhoun-rokonság megjelenése kötik a kötetet a sorozat többi részéhez. A romantika lassan, tettekből épül, ami hitelesebbé teszi a szokásos gyors lángolásnál.
Kinek való?
Neked való, ha a lovas közeg, a vidéki birtok és a gondoskodásból növő szerelem vonz, ha szereted, amikor a gyerekek valódi szerepet kapnak a romantikában, és ha a Calhoun krónikák komolyabb, gyásszal induló részére is nyitott vagy.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha a tizenkilencedik századi déli ültetvényes világot nem szívesen látod romantikus díszletként, vagy ha az első kötet könnyed, tengeri hangulatát várod folytatásként. A tempó lassú, a hangvétel visszafogott.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek