A folyók asszonya

Miért érdemes?

Jacquetta olyan történelmi szereplőként kerül középpontba, akinek élete több dinasztikus fordulatot köt össze. Első házassága a franciaországi angol hatalom közelébe viszi, özvegysége után pedig saját rangját kockáztatva választja Richard Woodville-t. A titkos házasság személyes döntés, de következményei azonnal politikaiak: a párnak büntetéssel, udvari visszafogadással és gyorsan növekvő családdal kell számolnia. Döntésük a Woodville család további felemelkedésének kiindulópontja. A Lancaster-udvarban Anjou Margit barátsága ad Jacquettának befolyást. A fiatal királyné idegenként érkezik Angliába, férje betegsége pedig olyan feladatokat kényszerít rá, amelyekre az udvar férfi vezetői sem találnak biztos választ. Jacquetta közelről látja a döntések személyes indítékait, de saját családját is védenie kell a yorki ellenfelekkel szemben. A királyné bizalma és a hírekhez való hozzáférés stratégiai erőforrássá válik számára. A folyókhoz és Melusina legendájához kapcsolt motívumok külön réteget adnak a realista politikai cselekménynek. Jacquetta megérzései nem helyettesítik a döntéseit, inkább azt mutatják, milyen nyelven értelmezi a kiszámíthatatlan veszélyt és lánya várható jövőjét. Az olvasó végig különválaszthatja a történelmi eseményt, a családi hagyományt és a szereplő hitét. Ettől a misztikus elem nem bontja fel a korszak konkrét tétjeit. Sorozatnyitóként a kötet előkészíti Elizabeth Woodville felemelkedését és a rózsák háborújának női nézőpontú történetét. A hadjáratok hírei a háztartás, a gyermekek és az udvari szolgálat felől érkeznek, ezért a konfliktus következményei gyakran költözésben, túszhelyzetben vagy házassági tervben látszanak. Akkor érdemes itt kezdened, ha a dinasztikus rendet családi kapcsolatokon át szeretnéd megérteni, és elfogadod, hogy a legenda a szereplő önértelmezésének része.