Halálos március

Miért érdemes?

Bernie megbízása klasszikus magánnyomozói ügyként indul, a náci állam azonban minden lépését átpolitizálja. Hermann Six megbízása a családi tragédiát üzleti és politikai érdekekkel köti össze, a gyémánt pedig több szereplő számára más értéket jelent. A gyémánt keresése nyitja meg Berlin különböző köreit: iparmágnások lakását, szállodai szobákat, rendőri irodákat és az alvilág helyeit. Bernie mindenütt más hangot használ, mert egy volt nyomozó tekintélye csak addig ér, amíg a náci szervezet embere felül nem írja. Az olimpiai Berlin rendezett kirakata és az eltűnések világa folyamatosan ütközik. Bernie volt rendőri kapcsolatai ajtókat nyitnak, ugyanakkor a megtisztított rendőrségben minden régi ismeretség gyanússá válhat. A magánügy és az állami erőszak határa fokozatosan tűnik el. A házaspár halála felől induló vizsgálat olyan üzleteket érint, amelyekhez politikai védelem tartozik. A nyomok igazsága ezért kevés: Bernie-nek azt is mérlegelnie kell, kinek mondhatja el, amit megtudott. Az első személyű, száraz humor távolságot teremt, de nem menti fel a hőst a kompromisszumok alól. A koncentrációs táborhoz vezető nyom annak felismerését hozza, hogy a bűnügyet maga az állam is képes elnyelni. Az olimpia idején a város vezetése rendezett, vendégbarát képet akar mutatni. A homlokzat mögött az eltűnt zsidók, a tisztogatott rendőrség és a táborok rendszere már működik. Ez az időbeli pont teszi a noir sötétségét történelmileg konkréttá. A könyv belépő egy hosszú pályatörténetbe, amelyben a nyomozó túlélése és erkölcsi mozgástere együtt változik. A száraz megjegyzések mögött folyamatos helyzetértékelés áll: Bernie azt figyeli, kinek van egyenruhája, engedélye vagy szabad keze. Bernie cinizmusa védekezés, de nem biztos erkölcsi iránytű. Megbízást fogad el kétes emberektől, alkudozik és félrevezet, közben ragaszkodik a szakmai bizonyításhoz. A sorozat későbbi kötetei azért építhetnek rá, mert a kezdet már megmutatja alkalmazkodásának határait.