Beszterce ostroma

Miért érdemes?

Pongrácz gróf viselkedése kezdetben kész komédiát ígér. Környezetének alkalmazkodnia kell egy emberhez, aki a jelenben régi lovagi szabályokat szeretne érvényesíteni. A mulatságos helyzetek mögül azonban lassan előtűnik, mennyire magányos ez a külön bejáratú rend. A könyv kíváncsivá tesz a grófra, egyszerű felmentést mégsem kínál, mert kedvessége, kiszámíthatatlansága és hatalma együtt alakítják mások mindennapjait. Apolka érkezése új mércét ad a várbeli élethez. Egy kiszolgáltatott lány szempontjából a különcség mást jelent, mint azoknak, akik biztonságos távolságból nevetnek rajta. A gondoskodás és a birtoklás közti határ ezért különösen fontossá válik. Érdemes követned, hogyan változik a gróf figyelme, és milyen teret hagy a másik ember kívánságainak. A kapcsolat érzelmi súlyát az adja, hogy a jó szándék önmagában még nem tesz minden helyzetet elviselhetővé. Közben a grófot józannak mondott emberek veszik körül, akik ügyesen számolnak a rögeszméivel. Üzleteik, családi érdekeik és pillanatnyi megoldásaik tovább bonyolítják az eseményeket. A regény humora ezért több irányba dolgozik: az elavult lovagi szerep mellett a nagyon is korszerű önzést is észreveteti. A szereplők megítélése olvasás közben folyton módosulhat. Egy kedélyesnek induló jelenetben egyszer csak azt figyeled, ki fizeti meg mások találékonyságának árát. A szerkezet eleinte több ember életét, több helyszín szokásait bontja ki, mielőtt a történetek találkoznának. Ez türelmet kér, de megakadályozza, hogy minden csak Pongrácz furcsaságának illusztrációja legyen. Apolka saját előtörténettel érkezik hozzá, a városok pedig saját érdekeik szerint fogadják a gróf terveit. Ha hagyod, hogy a mellékszálak összeérjenek, a kezdeti nevetés mellé fokozatosan bizonytalanság társul: egyre nehezebb kívülállónak maradni.