A Kreutzer szonáta
klasszikus
- Év
- 1889
Egy vonatút házasságról szóló vitájába kapcsolódik be Pozdnisev Lev Tolsztoj Kreutzer-szonáta című kisregényében, majd elmondja, miként jutott el a féltékenységtől felesége meggyilkolásáig. A férfi vágyait, házasságát és gyanakvását próbálja utólag egyetlen erkölcsi magyarázatba rendezni. Amikor felesége egy hegedűssel Beethoven szonátáját játssza, a zene Pozdnisev megszállottságának részévé válik. Zárt, nyugtalanító lélektani vallomás szerelemről, birtoklásról és erőszakról.
Miért érdemes?
A Kreutzer-szonáta egy vonatfülkében elhangzó vallomásként épül fel, ezért minden eseményt Pozdnisev indulata és utólagos magyarázata szűr át. A keret egyszerre teremt közelséget és bizonytalanságot: az olvasó végighallgatja a házasság történetét, közben mérlegelnie kell az elbeszélő féltékenységét, nőgyűlöletét és önfelmentését. Beethoven zenéje a cselekmény része, még fontosabb a beszéd ritmusában betöltött szerepe. A felgyorsuló mondatok és az állomások megszakításai a megszállottság mozgását követik. A kisregény vitára késztet, mert a pontos lélektani megfigyeléseket szélsőséges erkölcsi tételekkel helyezi egymás mellé.
Kinek való?
Neked való, ha rövid, provokatív lélektani kisregényt keresel, érdekel a megbízhatatlan elbeszélő, és szívesen vizsgálod külön a szereplő szavait, illetve a szöveg szerkezeti jelzéseit. Akkor is működhet, ha a zene irodalmi szerepe vagy a házasságról és féltékenységről folytatott korabeli vita vonz.
Kinek nem feltétlenül?
Nem feltétlenül neked való, ha nehezen viseled a nőgyűlölő érvelést, vagy olyan elbeszélőt keresel, akivel könnyű azonosulni. Pozdnisev hosszú monológja szélsőséges szexuáletikai állításokat tesz, és a gyilkosságot saját nézőpontjából beszéli el. Tartalmi figyelmeztetés: családon belüli erőszak, feleséggyilkosság, féltékenység, szexuális kényszer és nőgyűlölet.
Ehhez hasonlót keresel?
Mondd meg, mi tetszett eddig, és személyre szabott ajánlót adunk.
Ajánlót kérek