Obszidián Pillangó

Miért érdemes?

Új-Mexikóban Anita a megszokott társaságától távol dolgozik. A helyi rendőrökkel és Edwarddal együtt egy olyan ügyet vizsgál, amelyben eltűnések és későn felfedezett holttestek is szerepet kapnak. A környék gyakran cserélődő lakói alig ismerik a szomszédaikat, így egy család hiánya sokáig észrevétlen maradhat. Ettől a helyszínválasztásnak jelentősége lesz: az idegenség az áldozatokat is elszigeteli. A nyomozás hétköznapi körülményei teszik hihetőbbé a természetfeletti borzalmat.

Edward magánélete átírja a róla kialakult képet. Ted Forrester néven Donna vőlegénye, és a nő két gyerekének életében is helyet kapott. Anita számára nehéz összeegyeztetni ezt az otthonos szerepet a hidegvérű bérgyilkossal, akit ismer. A családi jelenetekben ezért a hétköznapi közelség válik nyugtalanítóvá. Amikor Edward figyelmet szentel valakinek, azt mérlegelheted, mennyi ebben a megtanult viselkedés és mennyi a kötődés. A gyerekek bizalma ennek a bizonytalanságnak személyes súlyt ad.

A megnyúzott, mégis élő áldozatok a testi kiszolgáltatottság felől teszik félelmetessé a nyomozást. A sérülések részletes bemutatása hosszabban időz a borzalomnál, mint amennyit egy gyors akciójelenet kívánna. A túlélés látványa maga is fenyegetővé válik, hiszen a testek állapota felborítja az életről és a halálról alkotott várakozásokat. A nyomozásban megjelenő azték vallási motívumok az emberi testet szertartások tárgyává is teszik, tovább erősítve ezt a kiszolgáltatottságot.

Anita erkölcsi önvizsgálatát a munkatársai teszik kényelmetlenné. Edward természetes szakmai adottságként kezeli az ölés képességét, Olaf jelenléte pedig a közös csapaton belül kelt fenyegetést. Az együttműködés így folytonos mérlegelést kíván arról, kire és milyen helyzetben bízhatja magát. Olvasóként azt figyelheted, meddig érnek a főhős kifogásai, amikor szüksége van ezekre az emberekre. Anita döntései mellett a magyarázatai is számítanak: hol szab határt az együttműködésnek, és mivel indokolja az engedményeit.